A Lendület Géntechnológiai Kutatócsoport profágokkal kapcsolatos kutatómunkája közelebb vihet a bakteriális fertőzések legyőzéséhez.

A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) munkatársai.

Francia és kanadai kutatók vizsgálataiból kiderül, hogy a bolyhos kinézetű felhők antibiotikum-rezisztens kórokozókat szállíthatnak, írja a hvg.hu.

A bőr egy komplex ökoszisztéma része, melyben a mikroorganizmusok egyensúlya fontos szerepet játszik. A bőrön található mikrobiom a patogének (pl. Staphylococcus aureus) kolonizációját gátolja, és az epidermális barrier funkció kialakításáért is felelős. A mikroorganizmusok képesek modulálni az immunrendszert, annak fejlődésére és a betegségek kialakulására is hatással vannak. A bőr mikrobiom szerkezete és összetétele az életkorral, illetve egyes bőr régiók szerint is változik, ez tartalmazza az emberi szervezetben a legtöbb kommenzalista mikróbát, több mint 1000 fajta baktériumot [1].

Mi hozhat újabb áttörést a rákgyógyításban az immunonkológiai szerek bevezetése után? Hogyan változik az onkoterápiás paletta az elkövetkezendő évtizedben? A szakértők szerint a baktérium- és vírusvektor alapú kezeléseké, valamint az RNS alapú beavatkozásoké a jövő.

Gének folyójában élünk: nemcsak baktériumok tudnak genetikai anyagot csereberélni egymással, de gombák és rovarok, vagy algák és csigák is. Az ember is sokféle gént tud kihalászni a közös tárból, illetve egyesek ráerőszakolják magukat.

Számos állat és az ember is fontos "idegen génekre tett szert" az ősi időkben a környezetében vele együtt élő mikroorganizmusoktól - állapították meg a Cambridge-i Egyetem szakemberei.

Gyűlnek a bizonyítékok az endogén retrovírusok pozitív szerepével kapcsolatban: működésük alapvető az adaptív immunválasz és az emberi agyra jellemző komplex neuronhálózatok kialakításában.

Néhány hete vezető hír volt a tudományos sajtóban, hogy Craig Venter és munkacsoportja „mesterséges baktériumot” hozott létre kémcsőben. A hírrel együtt, de nem először szólt a média az élettel foglalkozó természettudományok új ága, a szintetikus biológia születéséről is. Írásunkban bemutatjuk az új tudományterület eddigi eredményeit és hazai művelői tevékenységét.

Az MTA-ELTE Ökológiai és Elméleti Biológiai Kutatócsoport munkatársa, dr. Czárán Tamás evolúcióbiológus matematikai modellek segítségével kutatja, hogy milyen körülmények között alakul ki kooperáció baktériumok között...