Egy vizsgálat a rendszeres kávéfogyasztás és a keringő metabolitok, kardiometabolikus markerek, valamint nemspecifikus hormonális profilok összefüggéseit elemezte. A kutatók abból a kérdésből indultak ki, hogy vajon a mindennapi kávéfogyasztás milyen hatással lehet az anyagcsere és a hormonális működés állapotára.

A DANDELION jelentős előrelépést jelenthet más komplex betegségek, például gyulladásos bélbetegségek vagy a 2‑es típusú cukorbetegség vizsgálatában is.

Az eszközöket a Nagyerdei és a Kenézy Gyula Campuson helyezték üzembe, ezzel tovább javítva a modern patológiai diagnosztika feltételeit.

A védőoltások a legtöbb ember számára hatékony védelmet nyújtanak a súlyos betegségekkel szemben, ugyanakkor az immunválasz erőssége jelentős egyéni eltéréseket mutathat. Az Arizona State University kutatóinak új vizsgálata arra keresi a választ, mi határozza meg ezt a különbséget.

November 15-ig lehet jelentkezni a jövő februárban induló keresztféléves felsőoktatási képzésekre, közölte az Oktatási Hivatal a honlapján.

A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását a tumorok nagyfokú biológiai heterogenitása jelenti, ami szükségessé tette a precíziós onkológiai szemlélet térnyerését. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a digitális ikrek, a betegek folyamatosan frissülő, dinamikus virtuális reprezentációi.

A fehérjét nem kódoló RNS szakaszok képesek beépülni olyan ősi sejtes szabályozó útvonalakba, amelyek a daganatok kialakulásában és működésében meghatározó szerepet töltenek be.

Baktériumfertőzések sejtszintű vizsgálatára fejlesztettek új, gépi tanuláson alapuló módszert az SZBK és a HCEMM szakemberei közösen.

Az optogenetika kidolgozásáért és a fénykapuzott ioncsatornák azonosításáért hárman kapták a 2026-os orvosi-élettani Nobel-díjat.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]