Új fágterápiás eljárás fejlesztése indul antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzések ellen a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK).

A függőség jelei után most a konkrét segítséghez vezető utat mutatja meg a Médiaunió kampánya alkohol-, drog-, képernyő- és játékfüggőség témakörben.

A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.

Olyan MI-vel támogatott platformot hoztak létre, amely a genomikai, képalkotó és klinikai információk integrált elemzésével támogathatja a terápiás döntéshozatalt.

A mikrobiom összetételének átalakításával fejti ki neuroprotektív hatását az időablakos étkezés – ezt egyelőre állatkísérletekben sikerült bizonyítaniuk a kínai Chiba University és a Zhengzhou University kutatóinak, az eredményekról a Translational Psychiatry folyóiratban számoltak be.

Hegedűs Zsolt Haris Hajrulahoviccsal, a WHO Magyarországi Országirodájának vezetőjével a magyar egészségügy és az Egészségügyi Világszervezet együttműködésének további erősítéséről egyeztetett.

A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.

A mikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről egyre több adat lát napvilágot. A gazdaszervezet és mikrobák közötti interakciók vizsgálata intenzív kutatási célponttá vált az utóbbi években, mind gasztroenterológiai, mind más szervrendszerek betegségeiben.

Az orvostudomány ma már krónikus, progresszív betegségként határozza meg az elhízást, amelynek több mint kétszáz szövődménye lehet, írja a Telex.

Évtizedes tudományos vitát zárhat le, és új irányt adhat a célzott terápiák fejlesztésének az a felismerés, amely szerint az osteoarthritis nem több, egymástól elkülönülő kórforma összessége, hanem egyetlen betegség, amelyet közös, jól körülírható biológiai folyamatok irányítanak.