A British Medical Journal (BMJ); a Lancet; a Journal of American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.

Kinek van joga megismerni az ember legbensőbb titkát, a génjeit? Mit kezd az emberiség az újonnan szerzett tudással? Készen állunk-e arra, hogy a tudománytól kapott hatalommal megfelelően bánjunk? Többek között ezek a kérdések vetődnek fel azután, hogy ma már bárki – potom 25-30 millió forintnak megfelelő összegért – tanulmányozhatja saját géntérképét - olvasható a hvg.hu-n. 

Israeli Joshua Singer: Az Askenázi fivérek Az 1893-ban született, Lengyelországban és Oroszországban élt, 1934-ben az Egyesült Államokba emigrált és ott 1944-ben elhunyt írót nálunk megelőzte legendája. Most, első magyarul megjelent regénye alkalmával ellenőrizhetjük, vajon tényleg nagyobb író-e, mint ahogy azt öccse, a Nobel-díjas Isaac Bashevis Singer folyvást hangoztatta. A kétkötetes nagy munka elolvasása után a kérdés eldöntetlen marad, mindenesetre annyi bizonyos, hogy az idősebbik Singer a szó legjobb értelmében vett olvasmányos, fordulatos, hamisítatlan nagyregényt tett le az asztalra 1937-ben. A színhely: Lengyelország, közelebbről Lodz, a nagy fellendülés előtt álló lengyel-német-zsidó textilgyártás központja. Az idő: nagyjából a 19. század közepétől az első világháború végéig, a szovjet forradalomig és aztán a bolsevik diktatúra kezdetéig. Hőseink egy ikerpár, az Askenázi fiúk, Ábrahám Hers Askenázinak, a német Heinz Huntze üzletkötőjének gyermekei: Szimchá Meir és Jákob Bunem, aki öccsénél néhány perccel előbb látta meg a szövetgyárak füstjétől kormos lengyel eget. Hőseink? Itt már meg is állhatunk, hiszen e két fiú tökéletes megtestesülése Thackeray régi intelmének, miszerint a realista regény a legjobban teszi, ha hős nélküli hősöket állít epikus színpadára. Természetesen ez csak ironikusan igaz, mert mi sem heroikusabb, mint felnőni, szerelmesnek lenni, családot alapítani, meggazdagodni, nevetni, szomorkodni, enni-inni, és egyáltalán élni egy zsidónak a múlt század, teljesen archaikus, a feudális viszonyok bornírtságát az őskapitalista bestialitással elegyítő lengyel világában. A két fiúnak – egy ideig! – mégis sikerül, bár életútjuk merőben más. Singer nagy leleménnyel – olykor szinte népmesei elemekkel tarkítva – alkotja meg ennek a már-már ideáltipikusan eltérő két életpályának az állomásait. Fizikumuk is elválasztja őket: Jákob erős, magas, mintegy duplaágyékú férfi, ekként a nők kedvence; szeretetreméltó, nem túl eszes, de nem is ostoba; amolyan naturbursch, aki a telerakott asztalnál érzi elemében magát. Szimchá Meir viszont okos, már-már zseni; vékonydongájú, gyér szakállú, karikatúra-zsidó, aszkéta; alkoholhoz, asszonyhoz csak a szigorúan engedélyezett keretek között nyúl, aki rendkívüli szellemi adományait korántsem a Tóra, viszont igenis az üzlet rejtelmeinek kibogozására használja, szűk látóköre nem terjed túl a „tartozik és követel” rovat sivár lapályán.

Könyvek nyárra Ha bárhol dedikál, hosszan kígyózik a sor az asztala előtt: Szabó Magda „tuti” közönségkedvenc. Az Európa most az életműsorozatban jelentette meg a hajdan nagy sikerű tévéjáték alapját képező regényt, az Abigélt. Ha Singer, akkor Isaac Bashevish – vagy mégsem? Az ismert és népszerű író itthon mindeddig ismeretlen bátyjának, Israel Joshua Singernek hatszáz oldalas nagyregényét, Az askenázi fivéreket jelentette meg nemrégiben az Ulpius-ház. A több generáció életét és sorsát felölelő mű a 19. és 20. század fordulójának Lengyelországában játszódik, és a „Singer-védjegy” most is magas nívót jelöl: csodás írói nyelven megformált eleven alakok, hullámzó cselekmény és erőteljes atmoszféra jellemzik a művet. Aki könnyed nyári olvasmányra vágyik, az ezért, aki meg minimum középkorú, az azért fogja levenni a könyvesbolt polcáról Hedwig Courts-Mahler Dráma az udvarházban című regényét. Amelyben Susanna „a nevéhez tapadó szégyenfolt miatt nem meri vállalni szerelmét, nehogy boldogtalanná tegye a férfit, aki dacolva a társadalmi előítéletekkel, feleségül kéri...” Kell ennél több?