A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

Az ELTE és az Arizonai Egyetem kutatói tárták fel, hogyan kódolja az agy a társadalmi hierarchiát, és miként befolyásolja ez a vizuális figyelmet.

Robint az egészségügyben érzelmi támogatást nyújtó robotok fejlesztésével foglalkozó Expper Technologies készítette el, írja a Qubit.

A mesterséges intelligencia rohamosan terjed az élet számos területén, köztük az orvostudományban és a pszichoterápiában is, írja a Pénzcentrum.

Az Index szerint az Egyesült Államokban már nem meglepő, hogy az emberek munkáját átveszi egy mesterséges intelligencia által vezérelt ápoló.

A GyártásTrend szerint japán tudósok hátborzongató áttörést értek el, amellyel képesek élő emberi bőrt applikálni robotok arcára.

Legelső alkalommal június 2-án sor kerül az Európai Myasthenia Gravis Napra az „All United for MG”, vagyis az „Összefogás a Myasthenia Gravisért” szervezet kezdeményezésére.

Egy kutatás közel 4000 ember adatait elemezve igazolta, hogy a mesterségesen produkált mosoly valódi, természetes jókedvet idéz elő.

A Semmelweis és a Hannoveri Egyetem kutatása szerint a homlokba injekciózott botulinum toxin segíthet egyes pszichés betegségek kezelésében.

Első alkalommal vizsgálta meg egy kutatócsoport, milyen arckifejezéssel reagálnak a magzatok a különféle zöldségek ízére.