Magyarország elöregedő társadalom, és az idős populáció növekedésével megnő a sürgősségi ellátást felkereső idősek aránya, ami jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A magas életkorhoz gyakran társuló, halmozott krónikus betegségek, a polifarmácia és a delírium előfordulása miatt az idősek ellátása komoly kihívást jelent.
Egy egyéni cselekvési terv és a szükség esetén alkalmazható gyógyszeres terápia beteggel való egyeztetése hozzásegíti az allergiás rhinitiszes pácienst ahhoz, hogy jobb legyen a tüneti kontroll és kevesebb legyen a komplikáció.
A pollen-étel allergia szindróma a gyermekek negyedét-harmadát is érintheti, és az orális allergia szindrómán túl életveszélyes szisztémás tünetekkel is járhat.
Sokan félve tekintenek a rhinitis medicamentosá-ra, miközben az nagy biztonsággal elkerülhető, ha a nazális dekongesztánsokat előírás szerint alkalmazzák.
A szezonális allergiás eltérések gyakori részjelensége az allergiás kötőhártya-gyulladás. A helyes diagnózis és az időben megkezdett kezelés mind a betegek életminősége, mind a szemészeti szövődmények kialakulása szempontjából kiemelt jelentőségű.
Az otitis media (OM) határterületet jelent a gyermekgyógyászat és a fül-orr-gégészet között. Az alap diagnosztika és terápia (vagyis az esetek többsége) a gyermekorvos területe, míg a nem gyógyuló, szövődményes, vagy recidiváló esetek kerül(het)nek a fül-orr-gégészhez. Jelen cikkünkben az akut otitis media (AOM), illetve a savós vagy effúzióval járó középfülgyulladás (OME) diagnosztikai és kezelési kérdéseit elemezzük párhuzamosan.