A Northwestern University kutatói a Science Translational Medicine folyóiratban egy új terápiás célpontról számoltak be idős betegek akut légzési distressz szindrómájának kezelésében.
A Medical University of South Carolina kutatói a Frontiers in Immunology folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egy új biomarkert azonosítottak a szepszis súlyosságának monitorozására.
A COVID-19 okozta fertőzés súlyos akut légúti szindróma kialakulásával jár, melynek leggyakoribb tünetei: köhögés, kimerültség, láz, légszomj és torokfájás. Mindazonáltal a betegség súlyossági spektruma a tünetmentes állapottól a kritikus légzési elégtelenségig és halálig terjedhet.
A 2020 első negyedévében elindult COVID-19-pandémia elsősorban tüdőgyulladás és akut légzési distressz szindróma (ARDS, acute respiratory distress syndrome) képében megjelenő tünetegyüttest okoz, mely többszervi elégtelenséghez, késői stádiumban akár halálhoz is vezethet.
A kardiovaszkuláris szövődmények elsősorban vaszkulárisak, az érrendszer károsodása nyomán, illetve a véralvadási rendszer túlaktivációja következtében alakulnak ki. A direkt myocardialis eltérések (a myo- vagy pericarditis, ACS, stressz cardiomyopathia) ritkábbak.
Egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az akut respiratorikus distressz szindróma kezelésére alkalmazott standard légzésterápia valóban a legmegfelelőbb módszer-e a COVID-19 pneumonia kezelésére, írja az OTSZ Online.
Évente több mint 750 000 szepszises eset fordul elő az Egyesült Államokban, és jelentős részük halállal végződik. Ha a beteg túléli a szepszist, az orvosi józan ész szerint a krízis megoldódott, és a páciens élheti tovább megszokott életét. Ezt a szokványos gondolkozást azonban a vizsgálatok nagyon is megkérdőjelezik.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?