A kiégés ma már nemcsak egyéni, hanem szervezeti probléma is. A folyamatos változás és a túlterheltség nemcsak a munkavállalókat, hanem a teljesítményt is érinti.
A krónikus, progrediáló, hosszú évekig kezelést igénylő betegségek gondozása jelentős kihívás mind a betegnek, mind a kezelőorvosának. Tudjuk, hogy a terápia feladása gyorsíthatja a folyamat előrehaladását, a megfelelő terápia pedig adott esetben nem csupán megállíthatja a progressziót, hanem javulást is eredményez.
Kutatók a RECHARGE klinikai vizsgálat eredményeit elemezve olyan új ismeretekre tettek szert, amelyek segíthetnek az orvosoknak az autizmussal, ADHD-val és más neurológiai rendellenességekkel küzdő gyermekek jobb differenciáldiagnózisának elvégzésében.
Nagyobb valószínűséggel számoltak be öngyilkossági gondolatokról, agresszióról, a valóságtól való elszakadásról, gyengébb érzelmi szabályozásról és alacsony önértékelésről azok, akik túl korán kaptak mobiltelefont.
Az epilepszia komplex gondozása számunkra szerencsére mindennapos gyakorlat. Egy komplex teamben dolgozunk, amelynek tagjai a neurológusok mellett gyógypedagógusok, pszichológusok és neuropszichológusok. Közhelyszámba megy az a maimonidészi mondás, hogy mi nem a betegséget, hanem a beteget kezeljük, aki szenved tőle. Mégis fontos kiemelni, különösen egy olyan komplex, a fejlődésre, és ezen belül a személyiségfejlődésre ható betegség esetén, mint az epilepszia.
A stroke világszerte népbetegség, és a hosszú távú fogyatékosság vezető oka, így kiemelt jelentősége van a minél korábban elkezdett, hatékony rehabilitációnak. A rehabilitáció célja a betegek funkcionális képességeinek helyreállítása és a fogyatékosság mértékének csökkentése.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) nemrég kutatást végzett, hogy megtudják, milyen hatással van az emberi agyra a mesterséges intelligencia használata, írja a Qubit.