A Nature Genetics folyóiratban december 29-én jelent meg a University of Tel-Aviv kutatóinak cikke, amelyben egy nagyszabású nemzetközi vizsgálat keretében sikerült egy olyan mechanizmust feltárni, amelynek révén az emlődaganatok áttéteket képeznek az agyban.

Jelentős egészségügyi fejlesztések valósultak meg az SZTE-n, mutatták be a felsőoktatási intézmény innovációs napja alkalmából.

A kutatócsoport által kifejlesztett rendszer a mesterséges intelligencia segítségével egyszerre akár száz beteg sejtmintáját képes vizsgálni.

Jó eredményeket ért el medulloblastoma sugárterápiával szembeni érzékenyítésében a peposertib, ami a terápiás eszköztár bővítése mellett csökkentheti az alkalmazott dózist is.

A sürgősségi ellátásban dolgozók számára elengedhetetlen, hogy átfogó ismeretekkel rendelkezzenek az agyi érkatasztrófák leggyakoribb formáinak pre- és intrahospitális kezeléséről, miközben a betegközpontú és sürgősségi szemléletet tükröző megközelítést alkalmazzák.

Órákig várakoztak a betegek a szabadban időpontért röntgen- vagy MR-vizsgálatra a győri kórházban, derült ki az RTL Híradójából.

Egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus 170-féle tumor azonosítására alkalmas 97% feletti pontossággal.

Az agytumorok kiújulásáért és a terápiarezisztencia kialakulásáért felelős daganatsejtek egy specifikus alcsoportját veszi célba az új kezelés.

Az extracelluláris vezikulák szerepét vizsgálták a precíziós medicinában egy agresszív agydaganat, a glioblastoma esetén a Semmelweis Egyetemen.

Egy olcsó, feszültségeltolódáson alapuló módszer szelektíven azonosítja az aktív EGFR-eket a vérmintákból származó extracelluláris vezikulumokon, közli az OTSZ Online.