Magyarország a  szaktudással és a hatalmas egészségügyi adatvagyon hatékony kihasználásával szerezhet versenyelőnyt.

A változtatások pontosítják az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit, egyértelműsítik az államigazgatási szervek irányítását, és megerősítik a kormányzati döntéshozatal rendszerét.

A Magyar Orvosi Kamara honlapján tette közzé az elmúlt 100 nap értékelését, az egészségügyi miniszter Facebook-posztban reagált.

A modellváltásról, a KEF-rendszerrel kapcsolatos konfliktusokról, a radiológia és a meddőségi ellátás visszaszervezéséről, valamint a csúcstechnológiai beruházások és a népegészségügy kapcsolatáról is beszélgettünk Fendler Judittal, az SZTE kancellárjával.

Történelmi trendfordulót igazolnak a HUN-CANCER EPI kutatási program legújabb eredményei, amelyek egyben bizonyítják azt is, hogy a következetes egészségpolitikai beavatkozások már rövid és középtávon is képesek átírni a legrosszabb epidemiológiai prognózisokat is.

Kóka János korábbi gazdasági miniszter a Portfolion arról ír, hogy a prevenció nem kiadás, hanem a legjobb megtérülésű nemzeti beruházás.

Weltner János a Népszavában azt írja, hogy az egészségügyi informatika legnagyobb hibái a párhuzamos adatrögzítés és a visszajelzés hiánya.

Tarr Zoltánt a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, Tanács Zoltánt pedig a Tudományos és Technológiai Minisztérium irányítására kérte fel Magyar Péter.

Nemzetközi kutatási program indul IMPRESS néven, amely a terápiára rezisztens pikkelysömör kezelésére keres áttörést jelentő megoldást.

A valódi stratégiai kincs az egészségügyi adatokból kinyerhető predikciós képesség – hangzott el a többi között a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) XXIV. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferenciáján, ahol szó esett az iEESZT-ről, az MI-forradalomról és az európai egészségügyi adattér kihívásairól is.