A pszichiátriai zavarokhoz gyakran társulnak szexuális problémák. Ennek oka részben az, hogy a pszichiátriai zavarok hátterében álló biológiai változások a szexualitásra is hatással vannak, másrészt egy pszichiátriai zavar számos olyan pszichoszociális problémával jár együtt, amely nehezíti a párkapcsolatot és a szexualitást.
A D-vitamin-hiány számos idegrendszeri betegség kockázatát fokozza, ezek közé tartozik a sclerosis multiplex, az iszkémiás stroke, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a migrén és a diabéteszes neuropátia, de a D-vitamin hiánya az amyotrophiás laterális szklerózis kialakulásához és progressziójához is köthető.
Amióta 1957-ben felfedezték a Q10 koenzimet (CoQ10), sok információ derült ki róla, amelyek közül a legfontosabb, hogy nélkülözhetetlen a sejtek energiatermeléséhez. Erős antioxidáns és immunerősítő, amely számos kórkép és krónikus betegség megelőzésében játszik fontos szerepet.
Az epileptológiai-genetikai felfedezések hatása széles körű – a szindrómák pontos diagnózisától és osztályozásától kezdve új gyógyszercélpontok felfedezéséig és ezen keresztül a betegségre irányuló terápiás stratégiák kifejlesztéséig.
A rosacea egy krónikus gyulladásos bőrbetegség, mely elsősorban az arc bőrét érinti. Összességében a populáció körülbelül 10%-ánál fordul elő. Leggyakrabban 35 és 50 év közötti nőknél jelentkezik, elsődlegesen fehér bőrű egyéneknél.
A demencia jelentőségét gyakorisága, hosszú lefolyása és gondozói igénye együttesen adja. A fejlett gazdasággal bíró társadalmakban az életkorral növekvő prevalencia miatt az egyre nagyobb arányú idősek között egyre nagyobb számú beteget jelent, míg a demens betegeket gondozó családtagokat adó fiatalabb korosztályok aránya csökken.
A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.
A hatékony savszekréció-gátlás bevezetése forradalmasította a felső tápcsatornai kórképek, így a nyelőcsőreflux betegség (GERD) kezelését. A leghatékonyabb savgátló szerek a protonpumpagátlók (PPI), amelyek hatékonyabban csökkentik a savszekréciót, mint a H2-receptor-antagonisták (H2RA). Ugyanakkor enyhe, ritkábban jelentkező GERD-tünetek, illetve remisszióban lévő betegek esetében a PPI mellett a H2RA is hatékony lehet.