A reformálódó ápolóképzés továbbra is az egészségügy állatorvosi lova maradt. Ha történetét és jelenlegi struktúráját végigkövetjük, egyaránt láthatjuk modernizációját és elmaradottságát. Ez utóbbiért az ápolási szakma vezetői szerint leginkább a magyar egészségügyben még ma is uralkodó hierarchikus szemlélet a felelős, amely az Európai Unió más országaiban vagy már évtizedek óta nem jellemző, vagy a rendszerváltozások óta kinőtték a társadalmak. A szakképzés jelenleg folyó, európai uniós normákhoz igazodó átalakítása előbb-utóbb komoly változásokat hoz majd mind az ápolók, mind a betegek, mind az orvosok életében. Addig azonban maradnak a tények: Budapesten, az egyetlen nappali rendszerű, ingyenes középiskolai képzésben, a Raoul Wallenberg iskola első évfolyamán mindössze 28-an tanulnak, és közülük is csak 19-en akarnak ápolók lenni.

Válságmenedzselésre van szükség az egészségügy humánerőforrás gondjainak megoldásához – állítják a szakemberek. A Kórházszövetség felmérése szerint mintegy 2500 szakorvos hiányzik a rendszerből, s az ápolók száma is kevés, ami együtt a kórházi minimumfeltételek biztosítását veszélyezteti. Bár az egészség egyben gazdasági érdek is, Magyarországon az egészségügyi közkiadások aránya mégis a legalacsonyabbak közé tartozik Európában, a GDP mindössze 4,7 százalékát teszi ki – jelentette ki a június 18-i, I. Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórumot megelőző sajtóbeszélgetésen Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának (EMK) igazgatója a társadalmi prioritások átrendezésének fontosságát hangsúlyozva.

Humánerőforrás-politika Folytatás az 1. oldalról A most készülő koncepció a korábbi „zöld könyvnél” messzebb megy: a 190 ezer dolgozó helyzetének felmérésen túl megoldási javaslatokat is ad a problémákra, ezek mellé összegeket, forrásokat és felelősöket is rendel. A 2020-ig szóló összeállítás számol azzal, hogy a következő másfél évtizedben nemcsak a technológia, de a lakosság ellátás iránti szükséglete is változni fog – hangsúlyozta Kapócs Gábor helyettes államtitkár. A telemedicina fejlődése például jelentősen segítheti a munka megszervezését – magyarázta Vízvári László, az Egészségügyi Továbbképző Intézet (ETI) főigazgatója, aki szakértőként vesz részt a koncepció kidolgozásában. Ha a különféle leleteket a kórházak interneten keresztül tovább tudják küldeni egy központi helyre, értelemszerűen jóval kevesebb radiológusnak, patológusnak kell majd ügyelnie – említett egy példát. Kapócs Gábor azt emelte ki: a dokumentum készítői gondolnak arra is, hogy egy évtized múlva az egyedülálló idős nők teszik majd ki az egészségügyi rendszerben ellátandók nagy többségét. Ugyanakkor az orvoshiányra nem feltétlenül a képzésben részt vevők számának emelése lesz a válasz – fogalmazott Kapócs Gábor. A koncepció kidolgozói inkább a szakdolgozók kompetenciájának szélesítésében, a felsőfokú egészségügyi képzésben részt vevők számának növelésében hisznek. A dokumentum ténykérdésként kezeli, hogy az Európai Bíróság döntésének megfelelően a jövőben az ügyelet teljes tartamát munkaidőnek kell tekinteni, s emiatt hozzá kell nyúlni a munka törvénykönyvének bizonyos passzusaihoz – mondta Vízvári László. Hogy ezt miként lehet a gyakorlatban megoldani, arra több javaslatot is tesz majd a koncepció, ezek közül a kormánynak kell választania. Egyelőre ennek részleteiről nem kívántak lapunknak nyilatkozni. Egy biztos: a jogszabálymódosítás önmagában nem elég, az ügyeleti struktúrát is modernizálni kell – tette hozzá.