Belső migráció és némi fizetésemelés

Humánerőforrás-politika

Folytatás az 1. oldalról
A most készülő koncepció a korábbi „zöld könyvnél” messzebb megy: a 190 ezer dolgozó helyzetének felmérésen túl megoldási javaslatokat is ad a problémákra, ezek mellé összegeket, forrásokat és felelősöket is rendel. A 2020-ig szóló összeállítás számol azzal, hogy a következő másfél évtizedben nemcsak a technológia, de a lakosság ellátás iránti szükséglete is változni fog – hangsúlyozta Kapócs Gábor helyettes államtitkár. A telemedicina fejlődése például jelentősen segítheti a munka megszervezését – magyarázta Vízvári László, az Egészségügyi Továbbképző Intézet (ETI) főigazgatója, aki szakértőként vesz részt a koncepció kidolgozásában. Ha a különféle leleteket a kórházak interneten keresztül tovább tudják küldeni egy központi helyre, értelemszerűen jóval kevesebb radiológusnak, patológusnak kell majd ügyelnie – említett egy példát. Kapócs Gábor azt emelte ki: a dokumentum készítői gondolnak arra is, hogy egy évtized múlva az egyedülálló idős nők teszik majd ki az egészségügyi rendszerben ellátandók nagy többségét.
Ugyanakkor az orvoshiányra nem feltétlenül a képzésben részt vevők számának emelése lesz a válasz – fogalmazott Kapócs Gábor. A koncepció kidolgozói inkább a szakdolgozók kompetenciájának szélesítésében, a felsőfokú egészségügyi képzésben részt vevők számának növelésében hisznek. A dokumentum ténykérdésként kezeli, hogy az Európai Bíróság döntésének megfelelően a jövőben az ügyelet teljes tartamát munkaidőnek kell tekinteni, s emiatt hozzá kell nyúlni a munka törvénykönyvének bizonyos passzusaihoz – mondta Vízvári László. Hogy ezt miként lehet a gyakorlatban megoldani, arra több javaslatot is tesz majd a koncepció, ezek közül a kormánynak kell választania. Egyelőre ennek részleteiről nem kívántak lapunknak nyilatkozni. Egy biztos: a jogszabálymódosítás önmagában nem elég, az ügyeleti struktúrát is modernizálni kell – tette hozzá.