A megelőzés fontos eleme az antibiotikumhasználat indikációjának pontos meghatározása, a széles spektrumú antibiotikumadás lehetőség szerinti kerülése, a panaszt okozó antibiotikum leváltása, illetve a bélflóra összetételét megőrizni hivatott probiotikumok alkalmazása.

Egy magyar újításnak köszönhetően bármilyen felületen, hosszú távon megakadályozható a baktériumok, gombák és vírusok megtelepedése, és szaporodása.

A bakteriális szemfertőzéseket illetően mind a kórokozók spektrumában, mind azok antibiotikum-érzékenységében földrajzi különbségek állhatnak fenn. Különös jelentőséggel bírnak tehát azok a vizsgálati eredmények, amelyek egy magyarországi, harmadik ellátási szintű laboratóriumban születtek, és egy tízéves időszakra vonatkoztatva értékelik a kórokozók típusait és a rezisztenciaviszonyokat.

A S. aureus és a koaguláz-negatív Staphylococcus-ok okozta szemészeti infekciók rezisztenciaprofilját ismertetjük egy Olaszországban végzett vizsgálat alapján.

A szemfelszíni bakteriális infekciók antibiotikum-kezelésére több hatóanyag is rendelkezésre áll. A baktériumellenes hatóanyagok közül kiemelhetők a fluorokinolonok, amelyeknél az alacsony rezisztencia-ráta számos kórokozó vonatkozásában vizsgálatokkal igazolt.

Régen ismert, hogy a nem megfelelő táplálkozás károsítja az idegrendszer fejlődését. A múlt század közepén fedezték fel phenylketonuriás gyermekeknél, hogy a nem megfelelő táplálás következtében szellemii károsodás alakul ki. Ismert, hogy az alultápláltság, a vashiány esetén károsodik a mentális fejlődés. A táplálkozás és a mentális funkciók közötti kapcsolat lehetősége közismert.

A felnőtt és a gyermek háziorvosi praxisok mellett a fül-orr-gégészeti szakrendelőkben az egyik legnagyobb járóbeteg terhet a heveny orr-melléküreg gyulladások és a heveny középfülgyulladások kezelése jelenti. A szerző fül-orr-gégész, aki rövid összefoglaló közleményében segítséget nyújt az akut rhinosinusitis és az akut középfülgyulladások egyes klinikai megjelenési formáinak diagnosztikájában, valamint az aktuális irányelvek szerinti megfelelő terápia megválasztásában.

Itt van az ősz, itt van újra… Az őszi időjárás beköszöntével ismét emelkedésnek indul az orvoshoz fordulás hátterében leggyakrabban található infekciós betegségek, a tonsillopharyngitisek előfordulása.

A fertőzések okozta halálozás jelentős szeletet foglal el a világ összhalálozásában. Egy 2019-es felmérés alapján az ischaemias szívbetegség és a stroke után az alsó légúti fertőzések állnak a halálozási lista harmadik helyén. Ennek az évnek a közel 55 millió halálozásából egy globális antimikróbiális rezisztenciát vizsgáló tanulmány eredményei szerint a fertőzéseknek köszönhető halálozás becsült száma közel 14 millió volt. Ebből közel 8 millió haláleset 33 baktériummal volt összeköthető. A leggyakoribb 5 patogén a Staphylococcus aureus, az Escherichia coli (E.coli), a Streptococcus pneumoniae, a Klebsiella pneumoniae (K. pneumoniae) és a Pseudomonas aeruginosa (P. aeruginosa) volt, melyek a vizsgált baktériumok által okozott halálozás több mint a feléért voltak felelősek.

A nazális obstrukció szoros összefüggésben áll a rhinosinusitissel, hiszen valamennyi tényező, amely a nasalis és paranasalis nyálkahártyák duzzanatát eredményezi, infekcióra hajlamosít.