Mendeli randomizáció módszerével vizsgálták, hogy a vegetáriánus, a gluténmentes és az alacsony kalóriatartalmú étrend milyen ok-okozati összefüggésben állhat a leggyakoribb gyulladásos bőrbetegségekkel.

Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a poligénes kockázati pontszám (polygenic risk score) javíthatja-e a klinikailag jelentős prosztatarák felismerését a szokásos szűrési módszerekhez képest.

Iráni kutatók egy olyan SNP-re bukkantak a D-vitamin receptor génben, ami szignifikáns összefüggést mutatott a koronavírus-fertőzés súlyosságával.

Az OTSZ Online szerint az európai populáció 1%-ában fordul elő az a fehérjevariáns, amely 50%-kal csökkenti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát.

Az Ausztrál Nemzeti Kutatóintézet, a CSIRO kutatói mesterséges intelligencia bevonásával igyekeztek feltárni az Alzheimer-kór genetikai jellemzőinek titkait.

A kínai Shenyang Orvosi Egyetem kutatócsoportja a Frontiers in Genetics folyóiratban számolt be vizsgálatuk eredményéről, mely szerint oksági kapcsolat mutatható ki a bipoláris személyiségzavar (BD) és a gyulladásos bélbetegség (IBD) között.

A Nature közölte a valaha készült legnagyobb genomszintű asszociációs vizsgálat adatait, amely 5,4 millió ember adatain alapszik, írja a Qubit.

Papp Zoltán professzort, a szülészeti genetika úttörőjét nem kell bemutatni a hazai orvostársadalomnak. A Medical Tribune-nek adott exkluzív interjújában betekinthetünk a kezdetekbe, a magyar tudomány történetének fontos fejezetébe.

Az anorexia nervosa metabolikus és pszichiátriai kórképekkel hozható kapcsolatba egy genom-asszociációs vizsgálat alapján.

Amerikai kutatók olyan biomarkert fedeztek fel, melynek segítségével előre jelezhető, mely betegeknél fokozott a prosztatarák áttétképződésének kockázata.