Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]
Köszönhetően a Baranya vármegyei kórházak összevonásának a PTE Klinikai Központtal, 2024-ben megindult a Szigetvári Kórházban az ambuláns epilepszia ellátás. A páciensek száma megduplázódott, az ellátás minősége javult.
A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja mintegy 613 millió forintos támogatásból a legmodernebb fizio- és robotterápiás eszközökkel erősítette rehabilitációs tevékenységét.
Egy már társadalmi egyeztetésen” lévő, hamarosan az Országgyűlés elé kerülő jogszabály-módosításnak köszönhetően rendeződik a Pécsi Diagnosztikai Központ helyzete.
Miközben a klinikumban óriási előrelépést vont maga után a technológiai fejlődés, a hazai népegészségügyi rendszerről ugyanez már nem mondható el az intézményi struktúra folyamatos leépítése miatt.