A középkorú nők mintegy 80 százalékát érintő perimenopauzától tapasztalható vazomotoros tünetek orvosi segítséggel enyhíthetők, az életminőség pedig számottevően javítható.
Az elmúlt két évtizedben az opiáthasználat és az opiátfüggőség (OUD) komoly hatással volt az Egyesült Államokra. Az opiátkrízis a vényköteles opiátkészítmények túlzott felírásával kezdődött, aztán újabb és újabb hullámok következtek, először a heroinnal, mostanában pedig a szintetikus opiátszármazékokkal, közöttük az illegálisan előállított fentanyllal.1–3 A túladagolások száma folyamatosan nőtt, 2022-ben már több mint 100 000 ember halt meg túladagolás következtében.4
Skócia és Magyarország között ingázik az eredetileg szívsebésznek készülő, ám ma már háziorvosként praktizáló Török Zsolt, akit skóciai tapasztalatairól kérdeztünk.
A méhnyakrák-megelőzési és részben a szűrési stratégia az utóbbi évtizedekben gyökeresen átalakult, amely elsősorban a HPV kóroki szerepének fókuszba kerülésének és a kórokozó elleni hatékony oltásoknak köszönhető. Megfelelő átoltottság esetén a tömeges oltási programoknak olyan populációs hatása várható az azt bevezető országokban, mely a HPV-fertőzés epidemiológiáját, ezen keresztül a méhnyakrák-megelőzési és szűrési stratégiáit nagyban befolyásolhatja. Közleményünkben ezekre a lehetőségekre, valamint a védőoltás hatásosságáról és biztonságosságáról elérhető eddigi ismeretekre fókuszáltunk.
A fejfájás az egyik leggyakoribb betegség. Több mint 3 milliárd embert érint világszerte. A Nemzetközi Fejfájás Beosztás-3 (ICHD-3) két nagy csoportot különít el, elsődleges és másodlagos fejfájások. Az elsődleges fejfájások közé tartozik a migrén, a tenziós fejfájás és a trigemino-autonóm fejfájások. Ezek teszik ki a fejfájások több mint 90%-át. A másodlagos fejfájások egyéb betegségek, szer/gyógyszer használatának következményei, tünetei.