Amióta 1957-ben felfedezték a Q10 koenzimet (CoQ10), sok információ derült ki róla, amelyek közül a legfontosabb, hogy nélkülözhetetlen a sejtek energiatermeléséhez. Erős antioxidáns és immunerősítő, amely számos kórkép és krónikus betegség megelőzésében játszik fontos szerepet.

Cukorbetegeknél fokozott a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A diabétesz fontos kockázati tényezője a CKD kialakulásának, amely önmagában is fokozza a KV-kockázatot.

Az onkoteamek mintájára hazánkban is alakultak ILD-teamek, melyek a különböző eredetű tüdőfibrózis/alveolitis gyors és pontos differenciáldiagnosztikáját és kezelését irányítják.

A mindennapi gyakorlat során számos probléma merül fel a szív­elégtelen betegek gondozásával kapcso­latban, mely problémák csak egy jól szervezett gondozási program keretében megoldha­tók. Ehhez a nővéreknek is ismerniük szükséges az egyre bővülő terápiás lehetőségeket.

A myalgiás encephalomyelitis vagy krónikus fáradtság szindróma (ME/CFS) egy súlyos, sokrétű, krónikus, ismeretlen etiológiájú neurológiai betegség. Megmagyarázhatatlan, megsemmisítő fáradtság, legjellemzőbb tünetként megerőltető tevékenységet követő rossz közérzet, nem pihentető alvás, neurokognitív károsodások, gyomor- bélrendszeri panaszok és orthostaticus intolerancia jellemzi. Jelenleg nem áll rendelkezésre objektív diagnosztikus teszt és nincsenek célzott, hatékony gyógyszerek az ME/CFS ellen.

A cardiovascularis mortalitás még 10 év után is kedvezőbbnek bizonyult az intervenciós csoportban, függetlenül a résztvevők nemétől, a fennálló diabetestől, az anamnézisben szereplő ischaemiás szívbetegségtől.

Az ESC 2021-es Szívelégtelenség (HF) ajánlásában a krónikus szívelégtelen betegeket a bal kamrai ejekciós frakció (EF) alapján 3 csoportba sorolják: megtartott (HFpEF), enyhén csökkent (HFmrEF) és csökkent (HFrEF) EF-val rendelkező betegek. Diagnosztizálásukban továbbra is kulcsfontosságú a tünetek és rizikófaktorok felmérése, az EKG és a képalkotó vizsgálatok (elsősorban ez echocardiographia), valamint a laborvizsgálatok elvégzése (kiemelten az NT-proBNP, mint szívelégtelenség „gold standard” biomarker).

A szívelégtelenség nem jelent egységes patológiai diagnózist, sokkal inkább jelent klinikai szindrómát, egyben rendkívül súlyos, világméretű népegészségügyi problémát is.

A HFrEF miatt kezelt betegek kezelésében egyik fontos cél a halálozás, ezen belül a hirtelen szívhalál gyakoriságának csökkentése. Az ICD-kezelés hatékonyan csökkenti a ritmuszavar eredetű hirtelen szívhalál előfordulását, és megfelelően kiválasztott betegcsoportokban ezáltal a teljes halálozást is.

A közepes ejekciós frakciójú szívelégtelenségben (HFmrEF) szenvedő betegeket korábban jellemzően kizárták a vizsgálatokból, ami gátat szabott a HFmrEF prevalenciájával, klinikai jellemzőivel, terápiára adott válaszaival kapcsolatos ismeretek megszerzésének.