Az egészségügyi és szociális szakterület alapszolgáltatásainak szorosabb összehangolása komplex és egymásra épülő fejlesztéseket igényel annak érdekében, hogy egy jól kialakított, racionalizált betegút és integrált ellátási modell alakuljon ki.
Az ezredforduló környékén kifejlesztett, majd gyorsan bővülő genomikai és egyéb omikai, valamint más molekuláris biomedicinális megoldások a klinikai medicina és az egészségügy más területein is új korszakot nyitottak.
A magyar Pápai-Pariz Ferenc már 1690-ben leírta a Parkinson-kór (PK) négy alapvető tünetét, a remegést, az izommerevséget, a meglassultságot és a testtartási instabilitást [1]. került át az orvosi köztudatba [2].
Hiányoznak a népegészségügy eszközei, korlátozottak az erőforrásai, nincs adatfelvétel és monitoring, miközben tovább romlik a lakosság egészségi állapota.
Az osteoarthritis (OA) a mozgásszervi fogyatékosság egyik leggyakoribb oka, az OA miatti következményes betegségteher jelentős, ami az öregedő társadalmakkal egyre nagyobb problémát jelent. Az OA patogenezisének alapját az ízületi porc degradációja mellett alapvető gyulladásos folyamatok jellemzik, aminek végső következményeként az ízület valamennyi alkotórésze károsodik. Kezelésére vonatkozóan a változó nemzetközi ajánlások a nem farmakológiai és farmakológiai eljárásokat tartalmazzák, aminek része a porcvédelem. Közleményünkben a chondroprotectiv lehetőségek közül a nem denaturált II-es típusú kollagén kezeléssel kapcsolatos kísérleti és klinikai vizsgálatok eredményeit tekintjük át.
Már ma is mintegy 300 ezer diagnosztizált beteg él hazánkban, és feltehetően további 150 ezer ember életét nehezíti meg a betegség – hívták fel a figyelmet az asztma világnapján.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?