Olcsó és egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, korai stádiumban a rendelkezésre álló gyógyszerekkel jól kezelhető, ám a krónikus vesebetegek 70 százaléka mégis „az utcáról esik be” a dialízis programba – derült ki a vese világnapi konszenzuskonferencián.
A krónikus veseelégtelenséggel élő betegek döntő többsége számos társbetegséggel rendelkezik. A kezeletlen hipertónia és a diabétesz krónikus veseelégtelenséggel szövődve jelentősen lerövidíti a várható élettartamot. A nefrológiai ambulanciára járó betegek gondozása komplex feladat, a társbetegségek kezelése és a további progresszió megelőzése sok esetben elegendő a vesefunkció romlásának lassításához. Számos esetben a holisztikus gondolkodás nagyságrendekkel javíthatja az eGFR-értéket, és csökkentheti a proteinuriát. A krónikus nefropátiával élők vérnyomásának normalizálása a helyes, sokszor kombinációs terápia megválasztásával, elengedhetetlen a kardiovaszkuláris (CV) rizikó csökkentéséhez és a szív- és érrendszeri halálozás megelőzéséhez.
A krónikus veseelégtelenséggel élő betegek döntő többsége számos társbetegséggel rendelkezik. A kezeletlen hipertónia és a diabétesz krónikus veseelégtelenséggel szövődve jelentősen lerövidíti a várható élettartamot.
A CKD-s betegek hipertóniájának kezelése kiemelt jelentőségű, mert a hipertónia az egyik legfontosabb kockázati tényezője – a kardiovaszkuláris betegségek mellett – a vesefunkció további romlásának és a későbbi szövődmények kialakulásának.
Pályatársak és mentoráltak mellett a hazai gyermeknefrológia szaktekintélyei mondtak köszöntőt a dr. Reusz György 70. születésnapja alkalmából rendezett tudományos tanácskozáson.
Becslések szerint mintegy másfélmillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, pontos számuk azonban nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.
Az elmúlt két évtizedben a vesebetegség világszerte népegészségügyi problémává vált. A vesebetegség felismerése jelentősen csökkentheti a betegek fokozott halálozásáért felelős kardiovaszkuláris betegségek súlyosságát is.
Szinte valamennyi betegségben ma már terápiás célokat fogalmazunk meg. Sajnos minden erőfeszítésünk ellenére sem érünk el 100% sikerrátát – mondta lapunknak dr. Tarr Tünde, a Debreceni Egyetem ÁOK- Belgyógyászati Intézet, Klinikai Immunológiai Tanszék docense, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság főtitkára.