A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott lehet a tüdőrák kialakulásának kockázata.
Példátlan ütemben fejlődött az elmúlt évtizedben a tüdőrák diagnosztikája és terápiája, alapjaiban átalakítva a klinikai gyakorlatot. A gyors változások nyomon követésére preceptorship program indult a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján.
Az innovatív, célzott terápiák kétharmadát finanszírozottan, harmadát pedig egyedi méltányossági alapon érik el idehaza a tüdőrákos betegek, ám a korai felismerést és a kezelést alapvetően meghatározó diagnosztikai eszközpark bővítésre szorulna Magyarországon.
A tüdőrák diagnózistól való félelem és a betegség kialakulásában érzett személyes felelősség tartja távol a szűréstől még a legmagasabb kockázati csoportba tartozókat is – derült ki egy szerdai sajtóbeszélgetésen, ahol az is elhangzott, tízből négyen nem járnak tüdőszűrésre.
Itthon is végzünk európai uniós projekt keretében tüdőrákszűrést low dose CT-vel. A sugárdózis ilyenkor olyan kicsi, hogy akár évente is ismételhető lehet. Ezzel a tüdőrák korai stádiumban mutatható ki, amikor még meg is gyógyíthatjuk a beteget – nyilatkozta lapunknak dr. Horváth Ildikó, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
A nemzetközi szakértői testület felhívja a figyelmet a prevencióra és az időben történő, megfelelően felállított diagnózis jelentőségére, illetve kijelöli a kezelési stratégia új szempontjait.
A diagnosztika és a terápiák robbanásszerű fejlődése mára lehetővé tette, hogy önálló betegszervezete legyen a tüdőrákos betegeknek. Míg néhány évtizede a túlélés maximum egy év volt, mára akár 5-10 év is lehet.
A tüdőrákkal kapcsolatos legmodernebb kezelési lehetőségeket vitatták meg hétfőn a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikáján rendezett szakmai szimpóziumon.