Dr. Kupcsulik Péter egyetemi tanár írását közli pénteki számában a Népszabadság, amelyben amellett érvel, hogy nyolcmilliárd forint nem elég a várólisták megszüntetésére.
A BAZ Megyei Kórház Általános Sebészeti Osztálya, a Miskolci Akadémiai Bizottság Sebészeti Munkabizottsága valamint a Magyar Sebésztársaság Északkelet Magyarországi Szekció Tudományos ülést rendez.
Bár az orvosok visszakapták a köztestületük által kért kötelező kamarai tagságot, ez a fejlemény nem nyugtatja meg a szakmát, inkább csak kiélezi az egyes szakmai csoportok közötti érdekellentéteteket. Az érintettek maguk sem egységesek: vajon időszerű-e most megint egyetlen szervezetbe léptetni az orvosokat, azelőtt, hogy a belső feszültségeket feloldanák. Az pedig kifejezetten dühíti a kamarát ellenző csoportokat, hogy a testület a végrehajtókkal szedeti be az elmaradt tagdíjakat.
Közérdekű adat eltitkolása miatt nyomoz a Fővárosi VI–VII. Kerületi Ügyészség a Magyar Orvosi Kamara ellen - írja a Népszabadság. Éger István szembekerült a minisztériummal és a MOK tagságával is.
Az újév küszöbén szerettük volna, ha az orvosszakmai társaságok, szakmai kollégiumok elnökei is megosztanák velünk, mely orvosi team tevékenységét emelnék ki, ismernék el legkiválóbbként. Legnagyobb sajnálatunkra kevesen tartották elismerésre méltónak saját, illetve más szakmák képviselőinek munkáját.
Magyarországon egyelőre nincs elfogadott vastagbélrák-szűrési program. Ajánlások léteznek, amelyek nem a kolonoszkópiát, hanem a székletvér kimutatását célozzák. A gasztroenterológus szakma ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a szűrés lényege a rák előtti állapotot jelentő vastagbélpolipok felismerése és kolonoszkópos eltávolítása. Minthogy a polipoknak csak körülbelül 10 százaléka vérzik, a székletbeli vér kimutatása – figyelmen kívül hagyva a hamis pozitív vagy negatív leleteket – a nem vérző polip (vagy rák) felfedezésére alkalmatlan. Egyértelműen a kolonoszkópos szűrés lenne tehát indokolt, de ennek várható költségeit túl nagynak ítélik. Ugyanakkor a későn felismert, már operálhatatlan állapotú – vagy operálható, de kiegészítő kemoterápiára szoruló – betegek kezelési költségei jelentősen meghaladják a szűrését. Egyelőre ez a felismerés sem vezetett Magyarországon a kolonoszkópos szűrőprogram beindításához. Minthogy hazánkban a szűrőprogramok csak szórványosan, kísérleti jelleggel zajlottak (székletvérszűrés történt például Kerepestarcsán, Győrben, Miskolcon), a férfi–nő arány alakulása nem ítélhető meg pontosan. A műtéti és morbiditási adatok azonban arra utalnak, hogy a vastagbélrák a férfiak körében Magyarországon is egyre gyakoribb. Magyarországon a szigmoidoszkópiát gyakorlatilag nem alkalmazzák. Ez helyes is, mert a daganatok és polipok igen nagy hányada magasabb, az ezzel az eszközzel elelérhetetlen vastagbélszakaszon helyezkedik el. A szigmoidoszkópos szűréssel a vastagbélrák halálozása 50, a kolonoszkópos szűréssel 80 százalékkal csökkenthető. A baj csak az, hogy Magyarországon nincs szűrés – bár szakmai feltételei adottak, hiányzik a finanszírozás és a lakosság megfelelő tájékoztatása. Így a „kolonoszkóp vagy szigmoidoszkóp?” kérdés irreleváns. Mindegy, hogy melyikkel nem szűrünk.
Az orvosok jelentős része az ágazat elleni támadásnak tartja, ezért nem támogatja a kötelező kamarai tagság felszámolását – derül ki a lapunk által készített körképből. Vannak, akik egymással rivalizáló alternatív szervezetek létrejöttéről vizionálnak, amelyek egymást támadják, politikai alapon szerveződnek, s az összefogás helyett az orvosi megosztottságnak válnak a mindenkori kormányzat által jól manipulálható és kihasználható színtereivé. Kevesen bíznak abban, hogy kevesebb emberrel, kevesebb jogkörrel és pénzzel többet nyújthatna a kamara.
Bizalmi szavazás az orvosi kamaránál
A Magyar Orvosi Kamara történetében példátlan módon, július 26-ra összehívták a küldöttközgyűlést, hogy szavazzon az elnökség tagjainak visszahívásáról. A bizalmatlansági indítványt jegyző 97 képviselő szerint az elnökség nem képviselte megfelelően a kórházi privatizációról szóló törvény vitája során a kamara álláspontját.
Az első figyelmeztető jel az volt, amikor a Nemzeti Egészségügyi Tanácsban a Magyar Orvosi Kamara tartózkodott a kórháztörvényről szóló szavazásnál. Kupcsulik Péter, a kamara elnöke lapunknak adott nyilatkozata szerint ez megfelelt a képviselő-testület korábbi határozatának. A NET a kamara támogatásának hiányában is a törvényjavaslat mellett tette le a voksát. Ezt megelőzően az elnökség döntött arról, hogyan foglaljanak állást. Két elutasító, egy a javaslatot támogató és öt tartózkodás született.
Közönyös tagság, harcias képviselők
A kamara legnagyobb döntéshozó testületét, a küldöttközgyűlést május 16-ára hívták össze, az óriási médiaérdeklődéssel kísért küldöttközgyűlés azonban határozatképtelen volt. A távolmaradók magas száma közönyösséget sejtetett, amivel éles ellentétben állt a jelenlévők csaknem egyöntetű és nagyon határozott kórháztörvény-ellenessége.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?