KOMMENTÁR-Indokolt lenne a kolonoszkópos szűrés
2006. november 01. 00:00
Magyarországon egyelőre nincs elfogadott vastagbélrák-szűrési program. Ajánlások léteznek, amelyek nem a kolonoszkópiát, hanem a székletvér kimutatását célozzák. A gasztroenterológus szakma ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a szűrés lényege a rák előtti állapotot jelentő vastagbélpolipok felismerése és kolonoszkópos eltávolítása.
Minthogy a polipoknak csak körülbelül 10 százaléka vérzik, a székletbeli vér kimutatása – figyelmen kívül hagyva a hamis pozitív vagy negatív leleteket – a nem vérző polip (vagy rák) felfedezésére alkalmatlan. Egyértelműen a kolonoszkópos szűrés lenne tehát indokolt, de ennek várható költségeit túl nagynak ítélik. Ugyanakkor a későn felismert, már operálhatatlan állapotú – vagy operálható, de kiegészítő kemoterápiára szoruló – betegek kezelési költségei jelentősen meghaladják a szűrését. Egyelőre ez a felismerés sem vezetett Magyarországon a kolonoszkópos szűrőprogram beindításához.
Minthogy hazánkban a szűrőprogramok csak szórványosan, kísérleti jelleggel zajlottak (székletvérszűrés történt például Kerepestarcsán, Győrben, Miskolcon), a férfi–nő arány alakulása nem ítélhető meg pontosan. A műtéti és morbiditási adatok azonban arra utalnak, hogy a vastagbélrák a férfiak körében Magyarországon is egyre gyakoribb.
Magyarországon a szigmoidoszkópiát gyakorlatilag nem alkalmazzák. Ez helyes is, mert a daganatok és polipok igen nagy hányada magasabb, az ezzel az eszközzel elelérhetetlen vastagbélszakaszon helyezkedik el. A szigmoidoszkópos szűréssel a vastagbélrák halálozása 50, a kolonoszkópos szűréssel 80 százalékkal csökkenthető. A baj csak az, hogy Magyarországon nincs szűrés – bár szakmai feltételei adottak, hiányzik a finanszírozás és a lakosság megfelelő tájékoztatása. Így a „kolonoszkóp vagy szigmoidoszkóp?” kérdés irreleváns. Mindegy, hogy melyikkel nem szűrünk.
Minthogy a polipoknak csak körülbelül 10 százaléka vérzik, a székletbeli vér kimutatása – figyelmen kívül hagyva a hamis pozitív vagy negatív leleteket – a nem vérző polip (vagy rák) felfedezésére alkalmatlan. Egyértelműen a kolonoszkópos szűrés lenne tehát indokolt, de ennek várható költségeit túl nagynak ítélik. Ugyanakkor a későn felismert, már operálhatatlan állapotú – vagy operálható, de kiegészítő kemoterápiára szoruló – betegek kezelési költségei jelentősen meghaladják a szűrését. Egyelőre ez a felismerés sem vezetett Magyarországon a kolonoszkópos szűrőprogram beindításához.
Minthogy hazánkban a szűrőprogramok csak szórványosan, kísérleti jelleggel zajlottak (székletvérszűrés történt például Kerepestarcsán, Győrben, Miskolcon), a férfi–nő arány alakulása nem ítélhető meg pontosan. A műtéti és morbiditási adatok azonban arra utalnak, hogy a vastagbélrák a férfiak körében Magyarországon is egyre gyakoribb.
Magyarországon a szigmoidoszkópiát gyakorlatilag nem alkalmazzák. Ez helyes is, mert a daganatok és polipok igen nagy hányada magasabb, az ezzel az eszközzel elelérhetetlen vastagbélszakaszon helyezkedik el. A szigmoidoszkópos szűréssel a vastagbélrák halálozása 50, a kolonoszkópos szűréssel 80 százalékkal csökkenthető. A baj csak az, hogy Magyarországon nincs szűrés – bár szakmai feltételei adottak, hiányzik a finanszírozás és a lakosság megfelelő tájékoztatása. Így a „kolonoszkóp vagy szigmoidoszkóp?” kérdés irreleváns. Mindegy, hogy melyikkel nem szűrünk.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
