Kíméletlen számvetés Orosz Éva most bemutatott új kötete a mindenkori kormányok elhibázott vagy félbemaradt reformjairól. A közgazdász professzor – akit a magyar egészségpolitika „élő lelkiismeretének” neveztek – látleletet adott a magyar egészségpolitika négy évtizedéről, de a könyvbemutatón egy lehetséges fordulat esélyei is mérlegre kerültek.

A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, jelentette be a miniszterelnök a Facebook-oldalán pénteken. Cikkünk ismét frissült: Krausz Ferenc hétfőn nyílt levelet írt a miniszterelnöknek.

A The Lancet szakfolyóirat terjedelmes cikkben számolt be a magyarországi kormányváltást követő egészségügyi reformtervekről.

USA, Németország, Franciaország, valamint Svájc és Ausztria költi GDP-arányosan a legtöbb pénzt egészségügyre, írja a Növekedés.hu.

Magyarországon az egészségügyi ráfordítások reálértéke 2021 és 2023 között évi 4,3 százalékkal csökkent, írja az Economx.

2025 a magyar egészségügyben nem a várt strukturális áttörésről, hanem egy kettős folyamatról maradt emlékezetes, írja a Népszava.

Svéd Tamás, a MOK főtitkára az InfoRádióban azt mondta, a sokkal több energiát, forrást és figyelmet kellene fordítani az egészségügyre.

Úgy tűnik, nem csak a finanszírozás alapkérdéseiben van nézetkülönbség a Nemzetgazdasági Minisztérium és az egészségügyet felügyelő belügyi tárca között, de az események arra utalnak, hogy az intézmények eszközbeszerzése okán is elkezdődött a szkander – derült ki a XXXI. Magyarországi Egészségügyi Napokon, ahol az is elhangzott, jövőre 80 milliárd forintos többlethez jut az ágazat.

A Piac&Profit számol be a GKI kutatásáról, amelynek során megvizsgálták, hogyan alakultak a magánegészségügyi kiadások az elmúlt években.

Ha kígyózó sorok állnak szakrendelések előtt, arra valaki rászervez, fejtette ki Takács Péter egészségügyi államtitkár a Harcosok Órájában.