A kormány 12 milliárd forint összeget fordít az egészségügyi ágazat informatikai fejlesztéseire. Az ellátórendszer szereplőin kívül az informatikai cégek is régóta várnak ilyen jelentős összegű beruházásokra.

A személyre szabott gyógykezelés (”personalised medicine”) gyökeres változást hoz mind a terápiás gyakorlatban, mind az egészségügyi finanszírozásban. 

Január elsejével megkezdte működését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Az új intézmény átveszi az adatvédelmi biztos feladatait. Az új hivatalnak erősebb jogkörei lesznek, így lehetőségük lesz tényleges hatósági eljárások lefolytatására és több millió forint pénzbírság kiszabására is. Fontos változás, hogy 2012. január 1-jén hatályba lépett az új adatvédelmi törvény, amiben rengeteg új változás van, de egy különösen fontos: az elfogadott törvény nagyobb rangot ad az adatvédelmi nyilvántartásnak. Mindaddig nem kezdhető meg az adatkezelés, ameddig a hatóság nyilvántartásba nem veszi az adatkezelőt. Aki bejelentési kötelezettségét nem teljesítve kezeli a személyes adatokat, akár tízmillió forint bírsággal is sújtható.

A terápia eredményességének mérése elvezethet a kockázat megosztásához, hiszen egy új szerről kiderülhet, hogy a gyakorlatban nem hozza azokat az eredményeket, amelyek a klinikai vizsgálatok alapján, a befogadáskor várhatók voltak – mondta el dr. Bidló Judit, az OEP Ártámogatási Főosztályának vezetője a Medical Tribune tegnapi konferenciáján. Vannak szerek, amelyek esetén már ma is működő gyakorlat a kockázatmegosztás.

FIGYELEM! HELYSZÍNVÁLTOZÁS! 
Danubius Hotel Gellért 1111 Budapest, Szent Gellért tér 1.

A folyamatosan szűkülő források miatt a világ számos országában gondolkodnak olyan finanszírozási technikák bevezetésén, melyek az ellátás minőségét és/vagy eredményességét garantálják. A Széll Kálmán Terv miatti megszorítási kényszer felgyorsítja az eredményesség és terápiahűség-alapú kockázatmegosztás bevezetését Magyarországon is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénzár szakértői már készülnek egy új rendszer bevezetésére.

A kormány 2012-ben 83 milliárd forintot von ki a gyógyszerár-támogatási
rendszerből. Milyen túlélési stratégiák alkalmazhatók a drasztikus lépések előtt? Hogyan tehető hatékonyabbá, fenntarthatóvá ilyen szigorú környezetben egy-egy gyógyszeripari cég?

Kétszeresére nő a gyógyszerismertetési tevékenység utáni befizetési kötelezettség, amennyiben a gyógyszeripari vállalatok a jelenlegi ismertetési gyakorlatukat változatlanul fenntartják. A jogszabály-módosítás nyár közepén lép életbe. Vannak-e olyan megoldások, amelyek segíthetnek a jelenlegi ismertetési struktúra hatékonysági szempontú újratervezésében?

Az Egyesült Királyság új antikorrupciós szabályozása, a „Bribery Act 2010” túlnyúlik nemzeti határain: bizonyos feltételek mellett üldözi a világ bármely pontján, illetve bármely állampolgárságú vagy honosságú személy által elkövetett korrupciós bűncselekményeket és jogalapot teremt szankcionálásukra is. A gyógyszeripar szereplői számára ez az új szabályozás az eddigieknél is komolyabb kockázatokat jelenthet. Az új törvény júliustól hatályos. 

Érdekes kérdések vetődtek fel Zéró tolerancia című, a Medical Tribune gyógyszerismertetésben zajló paradigmaváltással foglalkozó tegnapi konferenciáján: Mi minősül ismertetői tevékenységnek? Káros-e a nyilvánosság? Ki a felelős a korrupcióért, az alkalmazott vagy a munkaadó gyógyszercég? Mi a hatékonyabb, a konkrét termék vagy az általános imázs hangsúlyozása?

A kormány minden korábbinál elszántabbnak tűnik a gyógyszerpromóció visszásságainak rendezésében, melynek rendkívül látványos elemeiként születtek az Országos Gyógyszerészeti Intézet első határozatai. De vajon a mostani döntésekből, vagy az azok kapcsán bejelentett tervezett intézkedésektől valóban változhat a nem kívánt promóciós gyakorlat? Közvetités percről percre.