Az i-Days for Life Debrecen hackathon keretében a világ minden részét képviselő mintegy 120 fiatal mutatta be ötleteit az egészségügy jövőjének alakítására.

Magyar egészségügyi startupok, kkv-k, kórházak, egyetemek és kutatóintézetek kapnak lehetőséget, hogy innovációikat gyorsabban piacra juttassák.

Közel 100 magyar kkv számára nyílt meg az út, hogy bekapcsolódjon az egészségügyi innováció nemzetközi vérkeringésébe.

A Roland Berger tanulmánya szerint 2030-ra háromszorosára nőhetnek a robotasszisztált sebészeti berendezések gyártóinak bevételei.

Egyelőre csak a magánellátásban érhető el a mióma rádiófrekvenciás ablációval történő eltávolítása, ám a szakemberek szerint a beteg számára kíméletes módszer egyre nagyobb teret nyerhet majd a jövőben a jóindulatú daganatok ellátása során is.

A KIM parlamenti államtitkára a kultúráért felelős államtitkárral állami kitüntetéseket, kulturális elismeréseket és a Népművészet Mestere díjakat adta át a Pesti Vigadóban.

A kórházi étkeztetésről, a védőnői hálózatról és az innováció segítéséről is szó volt az Országgyűlés keddi ülésén.

A kormány évek óta a magyar gazdasági versenyképesség kulcsának tartja az egészséggazdaságot.

2050-re 18%-ról 30%-ra nő a 65 éven felüliek aránya és négyszeres lesz a mozgásában korlátozott, önmagát ellátni képtelen, fizikai és mentális hátrányokkal küzdő idősek száma. Ennyi idős, nagyrészt demens beteg ember ellátására kell felkészülni.

Május 10-ével valamennyi egyetemi munkája és feladata alól felmentették a Debreceni Egyetemen a nemzetközileg is ismert és elismert népegészségügyi szakembert, prof. dr. Ádány Rózát – értesült a MedicalOnline.