Harmincadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Tavaszi Fesztivált, amelynek az idén Dánia a díszvendége. A szervezők tájékoztatása szerint kiemelt figyelmet szentelnek majd a kétszáz éve született Erkel Ferenc életművének is. Az április 5-ig tartó jubileumi fesztiválon mutatja be új lemezét Palya Bea.

A Budapest Filharmóniai Társaság Zenekara a tavalyinál jóval kevesebb, 50 helyett csak 25 millió forintos támogatást kap a szaktárcától a következő évad koncertjei megrendezéséhez - mondta el az MTI-nek Mali István, a választmány elnöke.

A március 14-én kezdődő Budapesti Tavaszi Fesztivál csupa frusztráció a zenekedvelő számára – sok-sok helyen kellene egy időben tartózkodnia, így hát döntenie kell egy koncert mellett, és keserű szájízzel lemondani az összes többi lehetőségről. De azért: soha kellemetlenebb frusztrációt! Ha csak találomra kiválasztunk egyetlen pénteket a fesztivál vége felé, március 28-át, ott kellene lenni a zseniális Radu Lupu és a Fischer Iván vezette Fesztiválzenekar Beethoven– Bruckner koncertjén; ugyanakkor, amikor Chopint játszik Érdi Tamás az Olasz Intézetben; a Francia Intézetben egy fiatal, de érdekesnek ígérkező jazzegyüttes, az Olamar mutatkozik be – és akkor még nem szóltunk a Millenárisról, ahol a jazz és a népzene kedvelői déltől éjszakáig remekül eltölthetik az időt a különös fúvós-összeállításban elhangzó Goldberg-variációktól az Orlando Groupig. Mert nemcsak fesztivál van, hanem annak pereme, széle is, a fringe, ahol a (még) nem nagyon neves, de ígéretes tehetségek mutatkoznak be. És ez csak egyetlen péntek. Nehéz idők elé nézünk.

   Vírussal juttattak felnőttek bőrsejtjeibe Bmal1 gént zürichi kutatók, amelynek aktivitása – az agyi cirkadián ritmusnak megfelelően – a nappali órákban nagyobb a perifériás sejtekben. A résztvevők világítóbogár-génekhez kötve kapták a Bmal1-et. Ezzel elérték, hogy a gén aktivitása idején bőrük látható fényt bocsátott ki, így a kutatók 24 órán át figyelemmel kísérhették a 11 korán és a 17 későn kelő vizsgálati alany („pacsirták” és „baglyok”) cirkadián ritmusának alakulását. A bőrsejtek fénykibocsátása a résztvevők nagy részénél összhangban állt azzal az alvás-ébrenlét ritmussal, amelyről előzetesen beszámoltak. Eltérések is akadtak – leginkább annál a három közreműködőnél, akik szezonális affektív betegségben szenvedtek.    Az eredmények arra utalnak, hogy bőrsejtjeinkben ugyanolyan „óra” működik, mint az agyban. „Arra számítunk, hogy a bőrbiopszia elegendő lesz, de legalábbis közelebb visz az alvászavarok és a cirkadián ritmussal kapcsolatos betegségek gyors diagnosztizálásához” – véli Russell Foster (Oxford), a cirkadián ritmus specialistája.   Tavaszi hangok   Lélekben már minden zenerajongó a Budapesti Tavaszi Fesztiválra készül, melyhez remek behangolás a LOW holland–flamand kultfeszt: mintegy 100 program, 500 előadóművész február közepétől egy hónapon át. A németalföldi művészet egyik fénykora a 14–15. századi reneszánsz, a másik a 16–18. századi barokk – a régi zenei előadásmód története több flamand együtteshez is kapcsolódik.   A Művészetek Palotája három régi zenei koncertet rendez. Február 28-án Willem de Vriend vezényletével, Händel- műsorral a Combattimento Consort Amsterdam, március 2-án a Capilla Flamenca lép fel, Négy évszak az Ars Nova korában című, a 14–15. század kevésbé ismert zeneszerzőit bemutató programmal, a fesztivál záró koncertjén, március 12-én pedig Ton Koopman vezényletével láthatjuk az Amszterdami Barokk Ének- és Zenekart. Talán az utóbbi kelti a legnagyobb várakozást. Most két Telemann-művet adnak elő, a ritkábban hallható Viharóda mellett a közelgő Húsvéthoz kapcsolódó Jézus feltámadása és mennybemenetele című oratóriumot.   – CSONT–