A cikk célja, hogy megismertesse az olvasót az utazási medicina sokszínű, megelőző és gyógyító feladatával, valamint kedvet csináljon ennek a tudományágnak az elsajátításához. Az eddigi gyakorlat szerint a megyei – az átszervezést követően - a regionális ÁNTSZ lát el utazókat. Ezzel párhuzamosan, mind több háziorvos vesz rész gondozottainak utazás előtti felkészítésében. Tekintettel arra, hogy postgraduális képzésként utazási medicina curriculum eddig nem volt, az Országos Epidemiológia Központ és az Infektológiai Tanszék gondozásában, 2008 novemberében 60 órás tanfolyam indul (www.convention.hu), annak érdekében, hogy az egész ország területén egységesen magas színvonalú tájékoztatást és ellátás tudjanak nyújtani a kollégák pácienseiknek utazás előtt és hazaérkezés után.

Tizenhat éve tűnt fel először a Budapesti Őszi Fesztivál mosolygó lila esernyője, amely idén október 12. és 21. között lesz társa a kortárs kultúra és a különleges élmények iránt érdeklődőknek. Kedvcsinálónak néhány kuriózum, a teljes műsorkínálatért és a jegyrendelésért látogassák meg a www.bof.hu oldalt!

 16 éve tűnt fel először a Budapesti Őszi Fesztivál mosolygó lila esernyője, amely idén október 12. és 21. között lesz társa a kortárs kultúra és a különleges élmények iránt érdeklődőknek. Kedvcsinálónak néhány kuriózum, a teljes műsorkínálatért és a jegyrendelésért látogassák meg a www.bof.hu oldalt!  A Kortárs Építészeti Központnak köszönhetően két, az átlagember számára ismeretlen hely nyílik meg a látogatók előtt. A Kőbányai Sörgyár 1. számú telephelye az egyedülálló kéményű malátaszárító épülettel és a Dreher család villájával, illetve a kőfejtőből létrehozott, húsz kilométer hosszú pincerendszerrel október 13-án délelőtt és délután várja a látogatókat; a Kelenföldi Hőerőmű századfordulós épületegyüttese a trafóház kapcsolótermével pedig október 20-án lesz nyitva a nagyközönség számára.  A Russia Rulez keretében kilenc egész estés nagyjátékfilm és számos rövidfilm lesz látható a legújabb orosz rendezői generáció képviselőitől a Toldi, illetve a Cirkogejzír moziban. A másik filmes program, a III. Nemzetközi Táncfilm Fesztivál törzshelye a Művész mozi Bódy Gábor terme, ahová három napon át a táncfilmek kedvelőit várják.   Frank Zappa kivételes volt gitárosnak, de írt zenét rock- és jazzegyüttesre, szimfonikus zenekarra, valamint elektronikára, rendezett kisfilmeket és videoklipeket, maga tervezte kultikussá vált lemezborítóit és saját utánozhatatlan arcszőrzetét. Tehetségének minden oldalát felvonultatják a Millenáris Zappanapján, ahol a 100% Zappa című rendezvényen fellépnek egykori zenésztársai is.  Ugyancsak a Millenáris Teátrum a helyszíne október 12-én egy érdekes, művészeti ágakat „összecsomózó” produkciónak: René Clair Párizs alszik című, 1925-ben készült némafilmjéhez a Musée du Louvre felkérésére 2005-ben a fiatal francia zeneszerző, Yan Maresz komponált kísérőzenét. A film szürreális látomás az alvó városról, ahol csupán hatan, az Eiffeltorony tetején lévő éjjeliőr, és egy repülő öt utasa maradnak ébren. A zene ezt a látomást kommentálja, egy fiatal francia kortárs zenei együttes előadásában.  Japán művészetéről minden bizonnyal a tradicionális japán színház, a gésák, a szusi, a szumo, a szamurájok, a manga vagy az anime ugrik be először. Itt az ideje, hogy a sztereotípiákon túllépjünk: ebben segít egy jazzkoncert, amelyet a japán DJ-kultúrából kinőtt, hattagú Soil & „Pimp” Sessions elnevezésű zenekar ad október 19-én az A38 hajón. És még mindig Japán: a Pappa Tarahumara társulat, amely egy akrobatikus mutatványosairól ismert észak-mexikói indián törzstől kölcsönözte a nevét, sajátos táncnyelvén feldolgozta már a Macbethet és a Hamletet is; a hagyományos butoh-, no és kabukielemekkel átszőtt modern stílusban, a fizikai táncszínház eszközeivel ezúttal a Három nővért adják elő a Trafóban két estén, 19-én és 20-án.   A színház határai egyre tágulnak, és erről a BŐF keretében is meggyőződhetünk. A portugál Teatro Praga kétszereplős darabjában azt járja körül, mit jelent európainak lenni, létezik-e európai identitás, megérthetjük-e egymást, ha harmincöt különböző nyelven beszélünk. Ürügyként a kérdések boncolgatásához mi mást is választhattak volna, mint az Eurovíziós Dalfesztivált. Az előadás ennek megfelelően soknyelvű, és a társművészetek számos elemét használja. A számos fesztivált megjárt produkciót ugyancsak a Trafóban játsszák, 19-én.   Fusk! – svéd szó, jelentése becsap, rászed, bóvli, selejt. A dán cirkuszi társulat, a Royal Bones zenét, színházat, akrobatikát és cirkuszt ötvöző produkcióját a svéd zenés színház talán legnagyobb tekintélyű rendezője, Lars Rudolfsson rendezte, aki az ABBA-val éppúgy dolgozott, mint a Svéd Királyi Opera társulatával. Az előadásban artisták és zenészek közreműködésével kel életre Shakespeare világa. Okkal reméljük, hogy a dán csapat a svéd Cirkus Cirkör feledhetetlen nyomdokaiba lép a Trafóban 12–14. között. Az emberi test és ami – szó szerinti és átvitt értelemben is – a felszín alatt rejlik: ez a témája három fiatal képzőművész kiállításának az Ernst Múzeumban, amely az Utazás önmagunkba címet kapta.  Az emberi elme az anatómiai tankönyvek vagy iskolai természetrajzkönyvek szemléltető ábráira emlékeztető módon jelenik meg, egy háromdimenziós technikát alkalmazó animációs rövidfilm az emberi testben búvárkodik, míg a felpróbálható mellimplantátumok, illetve a hozzájuk társított, nőművészek által írt szövegek a test orvosi és társadalmi reprezentációját kritizálják nem kevés iróniával.   Őszi zeneszüret   A nyár vége mindig kellemes borzongást ígér a hazai zenei életben, hiszen régóta ismert, ezért izgalommal is várt fesztiválok otthona az ország több pontja. Kiemelkedik közülük a  MOL Jazz Fesztivál A nagyszabású koncertesemény hagyományosan a főváros „Kultuccájában”, vagyis a Ráday utca vonzáskörében lévő kávézókban, pinceklubokban zajlik, központi helyszíne pedig a Duna-parti Közraktárak területén felállított hatalmas sátorszínpad. A fesztivál különlegessége, hogy külföldi sztárzenészek a magyar jazz legjobbjaival és fiatal tehetségeivel lépnek színpadra – így szerezve a közönségnek egyedi, megismételhetetlen zenei élményeket. Az idei kínálatból kiemelkedik László Attila Quintetje Bob Mintzer szaxofonos vendégszereplésével 15-én, szombaton, illetve ugyanitt, ugyanekkor az altszaxofon ifjú titánjának, Tóth Viktornak a koncertje saját triójával, amelyet a dobok mögött a mágikus erejű Hamid Drake egészít ki. 16-án a Művészetek Palotájában az amerikai keleti part legújabb csodája, a gitáros Lionel Loueke lép fel – a különleges felállásban a magyar származású Németh Ferenc dobol és az olasz Massimo Biolcati bőgőzik.  Hasonlóan emlékezetesnek ígérkezik   Brad Mehldau  koncertje a Művészetek Palotájában november 8-án. A harminchét éves Mehldau zongorajátéka a zenei vitriol nagymestere, akkordjai tele vannak meglepetésekkel, amikor a poétikus varázs közepette megszólal egy váratlan és elidegenítő hangulati ellenpont. Mehldau az akusztikus zenei hangzás híve, ugyanakkor lelkesen vezeti be a triójátékba az elektronikus popzene kihívásait, feszes, sodró tempóit. Szívesen gondol újra régi örökzöldeket – akár Beatles-slágereket is – saját, szikrázó és pengeéles zenei világában. Brad Mehldau zongorajátékát újabban nem kisebb sztár, mint a gitáros Pat Metheny választotta állandó kísérőjének – második lemezük óriási sikert és világ körüli turnék sorát hozta a kilencvenes évek közepe óta ismert művésznek. Mehldau ezúttal saját ritmusszekciójával – Larry Grenadier bőgőssel és Jeff Ballard dobossal – érkezik Budapestre.   Ritkán jelenik meg jazzről szóló könyv magyar nyelven, még ritkábban a modern hőskor egy-egy alakjának életművét bemutató összefoglalás. Ilyen volt három évvel ezelőtt Miles Davis önéletrajzának itthoni kiadása, és ilyen a minap megjelent album, amely   Joe Zawinul   pályáját foglalja össze. A Weather Report zenekar legendás alapítója, a zenei fúzió és az elektronikus jazz nagymestere fejezetről fejezetre végigvezeti olvasóját életének és zenei inspirációinak láncolatán: a világháborús Ausztriában eszmélt gyerekkorától kezdve tanúi lehetünk fiatalkori zenei kibontakozásának, később a Miles Davisszel kötött barátságnak; betekintést nyerhetünk a jazz legdinamikusabb, progresszív időszakának számító hetvenes évek művésztársadalmának kulisszái közé, és elkísérhetjük Zawinult öt kontinensen át vezető utazásain, amelyek zenei lenyomata a Zawinul Syndicate szerzeményeinek afrikai és karibi ihletettsége. A könyv párbeszédek formájában olvasható – az ismerten nehezen megnyilatkozó Zawinul most meglepően közvetlen hangon beszélget honfitársával, a bécsi kulturális média doyenjével, Günther Baumannal. Az ínyencek különleges szemszögből ismerhetik meg a Weather Report halhatatlan tagjainak – köztük a basszusgitáros Jaco Pastoriusnak és a szaxofonos Wayne Shorternek – emberi vonásait.  MOL Jazz Fesztivál Budapest Szeptember 12–16., Közraktárak, Kultucca, MüPa; Brad Mehldau Trio November 8., 19.30, MüPa; Günther Baumann: Zawinul – életem a jazz Aposztróf, 2007, 206. oldal   H. MAGYAR KORNÉL

A barcelonai 3GSM World Conference jelenleg Európa és a világ legnagyobb mobilkommunikációs kiállítása és szakvására. Az idei seregszemlén olyan egészségügyi szolgáltatások is reflektorfénybe kerültek, amelyeket épp a mobiltelefónia fejlődésének legújabb gyümölcsei tettek elérhetővé. Hogy mit keresnek a „helyhez kötött” szolgáltatások a világ legnagyobb mobilkommunikációs szakvásárán, az első pillantásra magyarázatra szorul. A hivatalos elnevezéssel helyazonosításon alapuló szolgáltatások (Location Based Services, LBS) pillanatnyilag a mobilágazat talán leggyorsabban fejlődő szegmensét képviselik.    A mobiltelefon szinte tökéletes és majdnem univerzális helymeghatározó eszköz. A hálózat mindig tudja, hogy egy adott készülék melyik „cellában” (melyik bázisállomás hatósugarában) van, ami a gyakorlatban a lefedettségtől függően tíz- vagy százméteres pontosságú helymeghatározást tesz lehetővé, az újabban felbukkant, GPS-vevővel felszerelt készülékek pedig a globális helymeghatározó rendszer műholdjai révén akár az egyméteres pontosságra is képesek. Ha pedig a rendszer tudja, hol van a telefon (illetve a telefonáló), akkor azt is tudja, hogy ott milyen szolgáltatást (pizzát, hotelszobát, taxit, éttermet stb.) érdemes neki kínálni.    Az LBS egyik speciális, mostanában reflektorfénybe kerülő területe a tágabban értelmezett telemedicina. Az LBSben kínált egészségügyi szolgáltatáscsomag háromirányú: a mobiltelefon és a helymeghatározás segítségével a páciens szükség esetén pillanatok alatt megtalálhatja a legközelebbi fogászati vagy szívgyógyászati rendelést (illetve egyszerűbb esetben patikát), indokolt esetben folyamatosan tájékoztatást küldhet (például az orvosának, vagy az őt távfelügyelő monitoringközpontnak) a saját egészségügyi paramétereiről, és ha baleset vagy rosszullét miatt sürgős segítségre szorul, a megtalálásában sokat segíthet a lokáció.    A technikailag régóta adott lehetőségre mostanában kezdenek felfigyelni a készülékgyártók, illetve a szolgáltatók. A 3GSM kiállításon (noha a mobiltelefóniához látszólag semmi köze) önálló standdal jelen lévő IBM például Mobile Health Toolkit néven egy komplett rendszert dolgozott ki az egészségügyi távfelügyelet és távdiagnosztikamobiltelefonos alkalmazására. Az amerikai cég európai fejlesztőközpontjának megoldása többek között a testtömeg, a napi testmozgás, a szívritmus, a vérnyomás, a légzés és a vércukorszint adatait továbbítja a monitoringközpontba, emellett figyelmeztet a szükséges tabletták és injekciók beadására vagy az inhalálásra. Az adatok begyűjtését az apró szenzorokkal ellátott, testre szerelt, az EDC (electronic data capture) elve alapján működő készülékek teszik lehetővé. A figyelőeszközök Bluetooth kapcsolaton keresztül töltik át az adatokat a telefonra, ahol egy Java platformon kialakított szoftver gyűjti és továbbítja az információkat. Az LBS egészségügyi „részlegének” fontos szereplője az Ericsson is. A svéd vállalat mobil-egészségügyi üzletpolitikája arra az alapgondolatra épül, hogy a finanszírozók mindenütt a világon olcsóbb ellátást, a páciensek pedig nagyobb biztonságot és (lehetőleg) mobilitást szeretnének, s ezeket az igényeket a mobiltechnológia révén viszonylag egyszerű összhangba hozni. Az Ericsson – aligha véletlenül – történetesen épp a 3GSM World Congress színhelyén, Barcelona egyik kórházában kezdte el a saját mobil egészségügyi monitorozó rendszerének tesztelését. Az első tapasztalatok szerint a megoldással évente és betegenként 2000 eurót lehet megtakarítani (ennyivel olcsóbb a távfelügyelet, mint ha a páciens rendszeres klinikai ellenőrzésekre járna). A cég egy tanulmányban kimutatta, hogy a német egészségügy évi 24 millió eurót spórolhatna, ha a 4 millió, kistelepüléseken élő asztmás beteg 1 százalékát a távolból lehetne felügyelni. További megállapításuk, hogy a cukorbetegek esetében a kezelési költségek 50 százalékkal csökkennének a mobil monitoring bevezetésével. Jelenleg Barcelona mellett már Ciprus, Szingapúr és Portugália néhány kórházában is üzemel a rendszer. Fő erőssége, hogy az egészségügyi intézmények meglévő informatikai infrastruktúráját használja, az orvosok egy platformfüggetlen, böngésző alapú megoldással tudják ellenőrizni a páciensektől befutó adatokat. Maguk az adatok az IBMmel kapcsolatban már ismertetett módon képződnek (az Ericsson „testre szabható” szenzoros adatgyűjtő rendszerét Body Area Networknek hívják), továbbításukat azonban az Ericsson nem szabványos telefonnal, hanem egy kisebb mobil méretű önálló készülékkel oldja meg. Az eszközben egy GSM adatkártya és a Bluetoothantenna található – ez a rendszer fejlesztői szerint biztonságosabb, mintha az adatok mobiltelefonon keresztül közlekednének. Minden készüléken van egy „esemény gomb”, amellyel a rosszullét első jeleinek jelentkezésekor értesíteni lehet az orvost.    A mobil egészségügyi megfigyelő és adattovábbító rendszerek közös jellemzője a távfelügyelet, a napi egészségügyi teendőkhöz nyújtott távsegítség, a vészhelyzeti segítségnyújtás és riasztás, valamint az adatok és információk valós idejű gyűjtése és továbbítása, illetve folyamatos naplózása. Az árakról – alapvetően tesztrendszerekről lévén szó – egyelőre nincs pontos információ, az Ericsson a barcelonai tapasztalatok alapján a működtetést páciensenként évi 2- 3 ezer euróra becsüli.

A 21. század egyik nagy ígérete, a távgyógyászat egyelőre még késik, egy területen azonban már valóság: a beteg-távfelügyelet egyre reálisabb alternatíva azoknak, akik hosszú távon orvosi figyelemre szorulnak. Az USA-ban a betegek ilyen követése már napi gyakorlat, Magyarország viszont még az útkeresésnél tart – egyelőre inkább a biztonságtechnikai cégek élnek a távfelügyelet lehetőségével.Akinek van otthoni gondozásra szoruló, krónikus beteg hozzátartozója, nyilván szívesen látna mellette folyamatosan egészségügyi személyzetet – ám ezt csak kevesen engedhetik meg maguknak. Nagyon sok betegségnél azonban fölösleges is, hogy – akár otthon, akár egy egészségügyi intézményhez tartozó „beteghotelben” vagy magában a kórházban – állandóan orvos üljön a páciens ágyánál: elegendő lenne, hogy néhány egyszerű műszer nyomon kövesse a legfontosabb életfunkciók változását, és probléma esetén haladéktalanul tájékoztassa, ha kell, riadóztassa az orvost és/vagy a családtagokat. A beteg-távfelügyeleti rendszerek ezen az egyszerű gondolaton alapulnak, gyakorlati megvalósulásukhoz azonban infrastrukturális háttérre (elsősorban széles sávú internetkapcsolatra) is szükség volt.Folyamatos adatcsere Informatikai szempontból a beteg-távfelügyeleti rendszerek speciális, többfunkciós kommunikációs megoldásoknak tekinthetők, amelyeknek nagy biztonságú, kétirányú adatáramlást kell biztosítaniuk. Mivel többféle rendeltetésű és üzemmódú készülék működését kell összehangolni, szükséges egy egységes kommunikációs platform, amely összhangba szervezi a perifériákat és az adattovábbítás csatornáit. A feladat összetettségére jellemző az egyik legelterjedtebbnek számító, Philips-fejlesztésű platform, a Motiva szolgáltatáskínálata. A holland rendszer alapvetően krónikus betegek életfunkcióinak és egészségi állapotának otthoni ellenőrzésére szolgál. A folyamatos adatcserén kívül „virtuális rendelésekre”, betegtájékoztatásra és konzultációra is lehetőséget ad, miközben személyre szabott és aktualizált egészségügyi információkat nyújt a betegnek, segít a gyógyszerezés ütemezésében, de akár ápolást, rehabilitációt segítő videoanyagokat is eljuttat a pácienshez. Mindehhez az internet kínál alapvető infrastruktúrát, ezért kezdetben a betegoldali terminálnak is automatikusan a számítógépet tekintették. A legfontosabb célcsoportnak számító időseknél azonban a számítógép használata korántsem általános; sokkal kézenfekvőbb lenne, ha távkapcsoló segítségével, tévén keresztül férnének hozzá a rendszerhez. A Motiva rendszerét a legnagyobb egészségügyi monitoring piacnak számító USA-ban tesztelték, a szív- és érrendszeri ellátást biztosító orvosi szervezet, a Cardiovascular Associates of the Delaware Valley (CADV) együttműködésével. A kísérleti időszakban elsősorban azt vizsgálták, hogy a betegek mennyire készek alkalmazni a televízió alapú, speciális vezeték nélküli, billentyűzettel kombinált egészségügyi operációs rendszert. Az első tapasztalatok kedvezőek. A tesztben egy New Yersey-i ápolási központból felügyelt 60 szívinfarktust szenvedett beteg vett részt. Otthonaikba a személyre szabott egészségügyi kommunikációs rendszer egy-egy prototípusát telepítették, ami a gyakorlatban egy beltéri egységet és egy billentyűzetet, valamint egy, többek között a vérnyomás és a testtömeg mérésére alkalmas „vizsgálóállomást” jelent. Az ápolószemélyzet nagy biztonságú, széles sávú adatkapcsolat és modem segítségével, vezeték nélküli telefonokon tartotta a kapcsolatot a betegekkel. A teszt alatt – folyamatos monitorozás mellett – a nem sürgősségi ellátási teendőket bízták a Motivára, például a gyógyszerszedési emlékeztetőket, a betegek napirendjének tervezését. A betegnek is használnia kell A Philips felmérései szerint az Egyesült Államokban az egészségügyi ellátásra költött összeg háromnegyedét olyan betegekre fordítják, akik krónikus megbetegedésben szenvednek. A legnagyobb betegcsoport, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők kezelése önmagában évi 225 milliárd dollár kiadást jelent, amelynek a töredéke is hatalmas üzleti lehetőség a távfelügyeleti rendszerek gyártóinak. A pangásos szívelégtelenség jelenti a 65 év feletti korosztálynál a leggyakoribb otthonápolásra késztető okot – ebbe a körbe mintegy 5 millió beteg tartozik az USA-ban. Az életfunkció-mérő eszközök ma már szinte kizárólag digitális adatokat produkálnak, és közvetlenül vagy egy periférián keresztül csatlakoztathatók a számítógéphez, illetve esetenként (például a tévés megoldásoknál) közvetlenül az internethez, netán a tévé és az internet közé bekötött beltéri egységhez. Az egyik döntő feltétel, hogy a páciens használni tudja a rendszert (ebben segítenek a leegyszerűsített kezelésű, tévéalapú megoldások), a másik, hogy a vonal túlsó végén mindig legyen képzett szakember: ne egy számítógép „jóindulatán” múljon, hogy egy vészjelzés célba ér-e. Egy-egy beteg „bekötésének” költsége a rendszertől és az integrált funkcióktól függően 400 ezer és egymillió forint közötti összegnek felel meg, de az e körben jellemzően hosszú ápolási időszaknak, az el nem foglalt kórházi ágyaknak köszönhetően a beruházás kimutathatóan megtérül. Itthon inkább jelzőrendszer A távfelügyeleti alkalmazások különleges altípusát jelentik az általában agyi problémákkal küzdőknél használt GPS alapú nyomkövetők, amelyekkel az öngondoskodásra képtelen betegek „elvándorlását” igyekeznek megelőzni. A leggyakoribb indikáció az Alzheimer- kór, a legnagyobb piac pedig Japán, ahol már több mint 250 ezer ilyen készüléket forgalmaznak. Magyarországon a Telki Magánkórház rendelkezik a legfejlettebb beteg-távfelügyeleti infrastruktúrával. Az országban sokfelé (pl. Szombathelyen és Dorogon) elérhető rendszereket jobbára az egészségügyi szférán kívüli szereplők, jellemzően a távfelügyeletben hagyományosan otthon lévő biztonságtechnikai cégek üzemeltetik, egészségügyi szolgáltatók közreműködésével. Ezek a megoldások – például a Help Box és a BodyGuard (ilyen szolgáltatás működik pl. a főváros tíz kerületében és a Budapesthez közeli településeken) – azonban inkább a jelzőrendszeres házi segítséghívás kategóriájába tartoznak, kevésbé komplexek, mint a klasszikus betegmonitoring.Kulcsra kész megoldás Az internet „infrastruktúrájának” (mindenekelőtt a routereknek, hálózati kapcsolóknak, vezetékrendszereknek) a fejlesztőjeként és gyártójaként naggyá lett, egy időben a világ legértékesebb vállalata címet is birtokló amerikai Cisco az egészségügyi monitoringban is meglátta a nagy üzletet. (A cég San Diegó-i és San José-i központjában rendezett, több kórházi rendszert bemutató kiállításáról ld. a Medical Tribune 2006. március 16-i számát.) A cég álláspontja szerint nem a szükséges műszaki eszközök biztosításában van az igazi fantázia (hiszen a két végpontot, azaz a beteget figyelő orvosi műszereket és az orvost segítő döntéstámogató alkalmazásokat leszámítva kommersz informatikai kellékekről van szó), hanem abban, hogy integrált, kulcsra kész távfelügyeleti megoldásokat nyújtsanak. A vállalat a Philipsszel és az Emerginnel karöltve kifejlesztette és idén a Healthcare Information Management System Society (HIMSS) éves gyűlésén be is mutatta a Medical- Grade rendszert, amely egy nagykórházi telemedicina-részleg teljes „ügyfélkörét” képes kiszolgálni. Az alapvetően EKG-adatok észlelését és továbbítását végző (de a beteg felőli végponton más perifériákkal is bővíthető) rendszer a kardiogramok mellett szöveges üzeneteket is továbbít a beteg állapotáról a felügyeleti központba. A rendszerben a Cisco Internet Protocol alapú telefonját az Emergin gateway (átjáró) köti össze a Philips IntelliValue betegmonitorozó eszközeivel. A klinikai személyzethez mobilkommunikációs eszközökön jut el a riasztás. A megoldást egy 361 ágyas amerikai kórház 38 ágyas kardio-telemetriai részlegén tesztelték. A klinikai dolgozók vezeték nélküli, személyhívóként is használható IP-telefonjukra kapták a rendszer segélyhívó jeleit. David Cooke, a kísérletnek helyt adó DuPage Egészségügyi Központ minőségbiztosítási igazgatója szerint a vizsgálat igazolta, hogy a megoldás számottevően növeli a gyógyító személyzet mozgósításának hatékonyságát, és akkora időtöbbletet biztosít, hogy az gyakran életmentőnek bizonyul.