hirdetés
hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés

Zappa, René Clair, japánok, dánok…

Budapesti Őszi Fesztivál: október 12–21.

Tizenhat éve tűnt fel először a Budapesti Őszi Fesztivál mosolygó lila esernyője, amely idén október 12. és 21. között lesz társa a kortárs kultúra és a különleges élmények iránt érdeklődőknek. Kedvcsinálónak néhány kuriózum, a teljes műsorkínálatért és a jegyrendelésért látogassák meg a www.bof.hu oldalt!

A Kortárs Építészeti Központnak köszönhetően két, az átlagember számára ismeretlen hely nyílik meg a látogatók előtt. A Kőbányai Sörgyár 1. számú telephelye az egyedülálló kéményű malátaszárító épülettel és a Dreher család villájával, illetve a kőfejtőből létrehozott, húsz kilométer hosszú pincerendszerrel október 13-án délelőtt és délután várja a látogatókat; a Kelenföldi Hőerőmű századfordulós épületegyüttese a trafóház kapcsolótermével pedig október 20-án lesz nyitva a nagyközönség számára.
A Russia Rulez keretében kilenc egész estés nagyjátékfilm és számos rövidfilm lesz látható a legújabb orosz rendezői generáció képviselőitől a Toldi, illetve a Cirkogejzír moziban. A másik filmes program, a III. Nemzetközi Táncfilm Fesztivál törzshelye a Művész mozi Bódy Gábor terme, ahová három napon át a táncfilmek kedvelőit várják.
Frank Zappa kivételes volt gitárosnak, de írt zenét rock- és jazzegyüttesre, szimfonikus zenekarra, valamint elektronikára, rendezett kisfilmeket és videoklipeket, maga tervezte kultikussá vált lemezborítóit és saját utánozhatatlan arcszőrzetét. Tehetségének minden oldalát felvonultatják a Millenáris Zappa-napján, ahol a 100% Zappa című rendezvényen fellépnek egykori zenésztársai is.
Ugyancsak a Millenáris Teátrum a helyszíne október 12-én egy érdekes, művészeti ágakat „összecsomózó” produkciónak: René Clair Párizs alszik című, 1925-ben készült némafilmjéhez a Musée du Louvre felkérésére 2005-ben a fiatal francia zeneszerző, Yan Maresz komponált kísérőzenét. A film szürreális látomás az alvó városról, ahol csupán hatan, az Eiffel-torony tetején lévő éjjeliőr, és egy repülő öt utasa maradnak ébren. A zene ezt a látomást kommentálja, egy fiatal francia kortárs zenei együttes előadásában.
Japán művészetéről minden bizonnyal a tradicionális japán színház, a gésák, a szusi, a szumo, a szamurájok, a manga vagy az anime ugrik be először. Itt az ideje, hogy a sztereotípiákon túllépjünk: ebben segít egy jazzkoncert, amelyet a japán DJ-kultúrából kinőtt, hattagú SOIL & „PIMP” SESSIONS elnevezésű zenekar ad október 19-én az A38 hajón. És még mindig Japán: a Pappa TARAHUMARA társulat, amely egy akrobatikus mutatványosairól ismert észak-mexikói indián törzstől kölcsönözte a nevét, sajátos táncnyelvén feldolgozta már a Macbethet és a Hamlettet is; a hagyományos butoh-, no és kabukielemekkel átszőtt modern stílusban, a fizikai táncszínház eszközeivel ezúttal a Három nővért adják elő a Trafóban két estén, 19-én és 20-án.
A színház határai egyre tágulnak, és erről a BŐF keretében is meggyőződhetünk. A portugál Teatro Praga kétszereplős darabjában azt járja körül, mit jelent európainak lenni, létezik-e európai identitás, megérthetjük-e egymást, ha harmincöt különböző nyelven beszélünk. Ürügyként a kérdések boncolgatásához mi mást is választhattak volna, mint az Eurovíziós Dalfesztivált. Az előadás ennek megfelelően soknyelvű, és a társművészetek számos elemét használja. A számos fesztivált megjárt produkciót ugyancsak a Trafóban játsszák, 19-én.
Fusk! – svéd szó, jelentése becsap, rászed, bóvli, selejt. A dán cirkuszi társulat, a Royal Bones zenét, színházat, akrobatikát és cirkuszt ötvöző produkcióját a svéd zenés színház talán legnagyobb tekintélyű rendezője, Lars Rudolfsson rendezte, aki az ABBA-val éppúgy dolgozott, mint a Svéd Királyi Opera társulatával. Az előadásban artisták és zenészek közreműködésével kel életre Shakespeare világa. Okkal reméljük, hogy a dán csapat a svéd Cirkus Cirkör feledhetetlen nyomdokaiba lép a Trafóban 12–14. között.
Az emberi test és ami – szó szerinti és átvitt értelemben is – a felszín alatt rejlik: ez a témája három fiatal képzőművész kiállításának az Ernst Múzeumban, amely az Utazás önmagunkba címet kapta. Az emberi elme az anatómiai tankönyvek vagy iskolai természetrajzkönyvek szemléltető ábráira emlékeztető módon jelenik meg, egy háromdimenziós technikát alkalmazó animációs rövidfilm az emberi testben búvárkodik, míg a felpróbálható mellimplantátumok, illetve a hozzájuk társított, nőművészek által írt szövegek a test orvosi és társadalmi reprezentációját kritizálják nem kevés iróniával.

Papp Tímea
Prof. Dr. Füzesi Kristóf
a szerző cikkei

(forrás: MTI)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés