A neurodegeneratív betegség nemek közötti különbségeinek vizsgálata új kezelési és prevenciós módszereket tárhat fel.

A demenciaszindróma más tünetektől való elkülönítése mellett a degeneratív demenciák tüneti elkülönítése nehézséget jelent a klinikai gyakorlatban. A demencia ellátása interdiszciplináris feladat, a diagnosztikai kritériumrendszerek alkalmazása több szakma együttműködését igényli. A biomarkerek hozzáférése korlátozott, gyakran költségesek, emiatt különösen fontossá válik a kognitív, a neurológiai és a pszichiátriai tünetek pontos felmérése.

A kutatási eredményekről a Guardian számolt be egy, a Nature Medicine folyóiratban közzétett tanulmány alapján. A Qubit idézi.

A Nature közölte a Stanford University School of Medicine kutatóinak cikkét, amelyben a kutatók az Alzheimer-kór kialakulásának egy új tényezőjére hívták fel a figyelmet.

Az Ausztrál Nemzeti Kutatóintézet, a CSIRO kutatói mesterséges intelligencia bevonásával igyekeztek feltárni az Alzheimer-kór genetikai jellemzőinek titkait.

A Genome Medicine folyóiratban megjelent cikkben kutatók az Alzheimer-kór genetikai hátterének vizsgálatára ezer beteg hat különböző biomarkerének adatait kombinálva több új megállapítást tettek.

Több mint 32 ezer 60 év feletti személyen végezték azt a kutatást, amelyben az Alzheimer-kórra hajlamosító genetikai tényezők nem és rassz szerinti eloszlását vizsgálták.

Az OTSZ Online szerint a sovány izomtömeg védelmet nyújthat az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata ellen.

A menopauza környékén megkezdett ösztrogénhormon-pótló terápia kimutathatóan csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét nagy kockázatú (APOE4 génvariánssal rendelkező) nők körében.

A bogyós gyümölcsök közül a legnagyobb mennyiségben a szamócában (eperben) található pelargonidin fogyasztása és az agyban kialakuló tau-kötegek alacsonyabb száma összefüggést mutat.