Az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) nem csupán egy új informatikai projekt vagy egy újabb adatvédelmi szabályozás, hanem az egészségügyi adatok kezelésének új európai rendje. A 2027 és 2031 között fokozatosan alkalmazandó szabályok miatt Magyarországnak már most érdemes elkezdeni összehangolnia a jogi, intézményi, technikai és szakmai felkészülését.
Rekordot döntött az oltásmentesítési eljárások és perek száma, 2026 első félévében már több közigazgatási per indult, mint a teljes előző évben. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) XXXI. Őszi Konferenciáján az is kiderült, hogy visszájára sült el a márciusi törvénymódosítás.
A változtatások pontosítják az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit, egyértelműsítik az államigazgatási szervek irányítását, és megerősítik a kormányzati döntéshozatal rendszerét.
A valódi stratégiai kincs az egészségügyi adatokból kinyerhető predikciós képesség – hangzott el a többi között a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) XXIV. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferenciáján, ahol szó esett az iEESZT-ről, az MI-forradalomról és az európai egészségügyi adattér kihívásairól is.
Míg korábban a paraszolvencia reményében az állami intézményekbe igyekeztek minél több beteget bevinni az orvosok, a hálapénz betiltása nyomán kiesett jövedelmeiket most a kórház falain kívül igyekeznek legálisan pótolni.
Miközben a klinikumban óriási előrelépést vont maga után a technológiai fejlődés, a hazai népegészségügyi rendszerről ugyanez már nem mondható el az intézményi struktúra folyamatos leépítése miatt.
A hazai ellátórendszer digitális átállásának aktuális helyzetéről, az európai egészségügyi adattérről, a kórházak kiberbiztonságáról, és a magyar egészségügyi adatvagyon felhasználásáról is szó esett a XXIII. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencián.