A Nutrients folyóiratban jelent meg spanyol kutatók cikke, amelyben különböző étrendek hatását vizsgálták a korábban nem-alkoholos zsírmáj betegségnek, újabban metabolikus diszfunkcióval összefüggő szteatózisos májbetegségnek (MASLD) nevezett, a világ népességének közel egyharmadát érintő állapot kezelésében.

Mi a különbség a peszkateriánus és vegetáriánus étrend között? Egészségügyi előnyök, kockázatok, környezeti hatások, költségek.

A Nature Medicine folyóiratban március 24-én jelent meg az Université de Montréal kutatóinak cikke, amelyben azt vizsgálták, hogy a nyolc táplálkozási minta hosszú távú követése és az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF; ultra-processed foods) fogyasztása milyen összefüggést mutat az egészséges öregedéssel.

Amerikai kutatók óriási adatkészleten vizsgálták meg, miként alakul a bél mikrobioma, ha különböző módon táplálkozik az ember, írja a hvg.hu.

A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).

A mellrák gyakoriságában is szerepe lehet a várható élettartam növekedésének, a „nyugati” életmódnak és étrendnek.

A The Lancet Regional Health – Europe folyóiratban megjelent cikkben az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata közötti összefüggést vizsgálták.

Az okosan összeállított diéta hatása igen kedvező lehet, nem szabad azonban elfeledkezni a nemi különbségekről és az omega-zsírsavak mennyiségéről.

Becslések szerint a pajzsmirigybetegek száma világszerte meghaladja a 13 milliót, de egyes kalkulációk alapján akár az 50 milliót is.

Egy tanulmányban az étrendek fiziológiai hatásait hasonlították össze az öregedéssel járó betegségek megelőzésére gyakorolt hatásaik szempontjából.