Erősítik a nassolási hajlamot az ultra-feldolgozott élelmiszerek
Az Obesity folyóiratban november 19-én jelent meg a Virginia Tech kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása, hogy azok a 18-21 éves fiatalok, akik étrendjükben nagy arányban fogyasztanak ultrafeldolgozott élelmiszereket, hajlamosabbak a túlevésre akkor is, amikor már jóllaktak.
Az Egyesült Államokban a fiatalok körében egyre gyakoribb a testsúlygyarapodás, és a The Lancet folyóiratban megjelent egyik korábbi elemzés előrejelzése szerint 2050-re a 15–24 évesek legalább 30%-a elhízott lesz, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent. Bár az elhízásban a genetikai tényezők, a mozgásszegény életmód és számos más hatás is szerepet játszik, az étrend kiemelt jelentőségű. Az ultra-feldolgozott élelmiszerek, amelyek az amerikai fiatal felnőttek étrendjének 55–65 százalékát teszik ki, összefüggésbe hozhatók a metabolikus szindróma, a kedvezőtlen kardiovaszkuláris állapot kialakulásával és más serdülőkori betegségek megjelenésével.
A Virginia Tech kutatói a mostani vizsgálat során arra voltak kíváncsiak, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerekben (UPFs; ultra-processed foods) gazdag étrend, illetve az ilyen ételeket teljesen mellőző étrend milyen hatással van a 18–25 éves korosztály étkezési szokásaira. A résztvevők két héten át követték az egyik étrendet, majd egy kontrollált körülmények között zajló, svédasztalos reggeli során vizsgálták, mennyit fogyasztanak. Az eredmények szerint a teljes csoportban nem nőtt meg számottevően a kalória- vagy ételmennyiség-fogyasztás, ám a 18–21 évesek több kalóriát vettek magukhoz az ultrafeldolgozott étrend után, míg a 22–25 éveseknél ez a hatás nem volt kimutatható. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a serdülők és fiatal felnőttek érzékenyebbek lehetnek az ilyen típusú ételekre.
Brenda Davy, a tanulmány első szerzője kiemelte, hogy bár a vizsgálat rövid távú volt, ha a kalóriabevitel növekedése tartósan fennmarad, az súlygyarapodáshoz vezethet. Alex DiFeliceantonio, a Fralin Biomedical Research Institute neurobiológusa hozzátette, hogy a fiatalabb korosztály több kalóriát fogyasztott ultra-feldolgozott ételekből akkor is, amikor nem volt éhes. Ez a jelenség azért fontos, mert a nem éhségből fakadó nassolás a későbbi súlygyarapodás egyik előrejelzője, és úgy tűnik, az ultrafeldolgozott ételek fokozzák ezt a hajlamot.
A vizsgálatban 27 stabil testsúlyú, 18–25 éves résztvevő vett részt. Két héten át az egyik csoport étrendjének 81 százalékát ultrafeldolgozott élelmiszerek adták, míg a másik csoport teljesen mellőzte ezeket. Az étrendeket szigorúan összehangolták 22 különböző jellemző alapján, beleértve a makrotápanyagokat, a rostot, a hozzáadott cukrot, az energiasűrűséget, valamint számos vitamint és ásványi anyagot. Az ételeket a NOVA klasszifikációs rendszer szerint sorolták be, amely a feldolgozottság mértéke alapján kategorizálja az élelmiszereket. A résztvevők mindkét étrendet kipróbálták: két hét után visszatértek megszokott étrendjükhöz, majd négy hét elteltével váltottak a másik étrendre.
A vizsgálat végén a résztvevők egy nagy energiabevitelt biztosító reggeliből választhattak, amely körülbelül 1800 kalóriát tartalmazott, és 30 percük volt arra, hogy annyit fogyasszanak, amennyit kívántak. Ezt követően egy nassolási tesztet végeztek, amelyben különféle ételeket kóstoltak meg, majd értékelték azok ízletességét és ismerősségét. A fiatalabb korosztály az ultrafeldolgozott étrend után nemcsak a reggelinél fogyasztott többet, hanem a nassolási teszt során is hajlamosabb volt többletbevitelre.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a vizsgálat rövid időtartama és a laboratóriumi körülmények nem tükrözik teljes mértékben azt a valós élethelyzetet, amelyben az ultrafeldolgozott ételek folyamatosan elérhetők. A jövőbeni kutatásoknak hosszabb intervenciós időszakot kellene vizsgálniuk, fiatalabb résztvevőket is bevonva, valamint olyan környezetet modellezniük, amely közelebb áll a mindennapi élethez. A neuroimaging eljárások és a biomarkerek alkalmazása segíthet feltárni azokat a mechanizmusokat, amelyek révén az ultra-feldolgozott ételek befolyásolják az étkezési viselkedést a fejlődés különböző szakaszaiban.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a serdülőkor és a fiatal felnőttkor kritikus időszak az étkezési szokások kialakulása szempontjából. Ebben az életszakaszban az önállóság növekedésével párhuzamosan formálódik a preferált étrend, és ekkor kezd emelkedni az elhízás kockázata. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szervezetre gyakorolt hatásainak feltárása kulcsfontosságú ahhoz, hogy hatékony stratégiákat dolgozzunk ki a fiatalok egészségének védelmében.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Ultra-processed foods linked to overeating in young adults
Irodalmi hivatkozás:
Rego M. et al. The Influence of Ultraprocessed Food Consumption on Energy Intake in Emerging Adulthood: A Controlled Feeding Trial. Obesity. https://doi.org/10.1002/oby.70086
