Személyes adatainkról is rendelkeznünk kell halálunk előtt!
A polgároknak nem csak a vagyontárgyaikról kell rendelkezniük a haláluk előtt, hanem a személyes adataikról is, írja a tisztessegesadatkezeles.org.
A személyes adataink Alaptörvényben biztosított védelme a halálunk után megszűnik. Ez még az EU Általános Adatvédelmi Rendelete szerint is így van. Mivel tekintélyes méretű elektronikus lábnyomot hagyunk hátra, egyáltalán nem mindegy, hogy halálunk után mi lesz a születésünk óta apránként gyűjtögetett és rendszerezetten, állami hatóságoknál kezelt személyes adatainkkal, írja dr. Alexin Zoltán.
Az adatvédelmi törvény hatálya csak élő, természetes személyekre terjed ki. Ez már a létrehozása óra (1992) így van. Az oka az, hogy egy jogi dogma alapján – miszerint alapvető emberi jogai csak élő, természetes személynek lehetnek – ennek következtében az Alaptörvényben lefektetett személyes adatok védelméhez való jog sem jár a holtaknak. Más jogok esetében ez teljesen logikus, például a gyülekezés jogával, a vallásszabadsággal, a lakóhely szabad megválasztásának jogával stb. egy halott nem élhet. A probléma abban áll, hogy bár a személyes adatok további kezelésének indoka a halállal megszűnik, mert már a célját betöltötte és nem lenne rá szükség, ennek ellenére az állami hatóságok még hosszú évekig személyes adatként akarják ezeket az adatokat megőrizni. Például a társadalombiztosítási rendszer a halál után még 30 évig őrzi meg a korábbi egészségügyi ellátások személyes adatait.
A hozzátartozó hozzájuthat az elhunyt személy meghatározott adataihoz, például a naplófájl kivonatához és ennek alapján felléphet. A hozzátartozó ezen kívül még gyakorolhatja az érintett nevében a kijavítás, tiltakozás (törlés) és a korlátozás jogát is. Ennek azonban van egy fontos feltétele. Az érintett a halála előtt nyilatkozatot kell tegyen, amelyben szerepel, hogy egy meghatározott személyt kijelöl arra, hogy az iratban megnevezett jogokat a nevében gyakorolja. A nyilatkozatot el kell juttatni az adatkezelőhöz. Ahhoz, hogy érvényes legyen, két tanú hitelesítése is kell, vagy közjegyző, ügyvéd aláírása a nyilatkozaton. Ezt követően léphet csak fel a hozzátartozó az elhunyt személy jogainak védelmében.
A törvény 5 évig adja meg ezt a jogot a hozzátartozónak. Az EESZT kivétel, mert abból, a mai állás szerint, öt év elteltével törlik a felhalmozott adatmennyiséget. Az is egy probléma, hogy az ÁEEK nem adatkezelője az EESZT-nek hanem csak működtetője. A törvény ad lehetőséget a közeli hozzátartozóknak akkor is gyakorolni egyes jogokat, ha nem született ilyen nyilatkozat, de akkor a közeli hozzátartozó csak a korlátozás és a tiltakozás (törlés) jogát gyakorolhatja. Magyarul, nem juthat hozzá a naplófájl kivonatokhoz. A korlátozás vagy a tiltakozás értelmezhetetlenek az állami adatkezelésekre.
