Emberéleteket menthet a virtuális egészségügy

A digitalizáció látványos terjedése komoly lökést adott az egészséginformatikai fejlesztéseknek, ez megteremtette az alapot az ellátásfókuszú egészségügyről a szolgáltatásközpontú megközelítésre való átálláshoz, valamint a gyógyítási folyamatok, protokollok digitalizálásához is. A jövő az egészségügyben egyértelműen a virtuális megoldások felé vezet.

Az Európai Bizottság legfrissebb számítása szerint az európai lakosság egészségügyi adatihoz való könnyebb hozzáférés egy évtized alatt 11 milliárd euró, azaz több mint 4000 milliárd forint gazdasági nyereséget eredményezhet. A szakértők szerint 5,5 milliárd euróval kevesebb lesz a kiadás az egészségügyi adatokhoz való jobb hozzáférés révén, míg további 5,4 milliárd euró takarítható meg az egészségügyi adatoknak a kutatás és innováció, valamint a szakpolitikai döntéshozatal terén való jobb felhasználásával. Éppen ezért egy digitális európai egészségügyi adattér (EHDS) létrehozását javasolják, amelyre alapozva megvalósulhatna a lakosság egészségügyi adataink széles körű felhasználása. Ezáltal szigorú feltételek mellett ugyan, de kutatási célra nagy mennyiségű, anonim egészségügyi adat áll majd rendelkezésre. Ennek köszönhetően könnyebben lehet majd olyan innovatív gyógyszereket és eszközöket előállítani, amelyek hatékonyabb és személyre szabottabb ellátást biztosítanak. Az ágazat pedig képes lesz mesterséges intelligenciára épülő új eszközöket is kifejleszteni.

A betegadatlapok és elektronikus vények az összes tagállam kétharmadában léteznek, és leggyakrabban online portálon keresztül érhetők el, de csak néhány országban lehet ezeket határokon átnyúlóan küldeni vagy fogadni. Közel egy tucat országban pedig továbbra is papírnyomtatványokat használnak a recept kiállításához. Jelenleg mindössze tíz tagállam támogatja a betegadatlapok és az elektronikus vények megosztását a MyHealth@EU rendszeren keresztül, de a tervek szerint 2025-ig valamennyi tagállam csatlakozni fog a MyHealth@EU infrastruktúrájához.

Az olyan egészséginformatikai szolgáltatások, mint a Magyarországon is működő EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) megteremtették az alapot az ellátásfókuszú egészségügyről a szolgáltatásközpontú megközelítésre való átálláshoz, emellett a gyógyítási folyamatok, protokollok digitalizálásához – véli Szabó Bálint, az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ vezetője.

A szakember úgy látja, a következő időszak feladatai közé elsősorban a meglévő megoldások használatának kiterjesztése, fejlesztése, valamint az új digitális módszerek, eszközök és szolgáltatások kialakítása tartozik. Ez véleménye szerint is hozzájárul majd az egészségügy minőségének és hatékonyságának javításához, az egészségügyi adatokban rejlő potenciál mélyebb kiaknázásához.

A digitalizáció mellett szintén nemzetközi tendencia az egészségügyi ellátás értékalapon történő megközelítése, amely a betegek gyógyulása és életminőségük javulása szempontjából a legfontosabb egészségügyi eredmények javítására összpontosít a teljes ellátási ciklus során, de eközben optimalizálja az egészségügyi erőforrások felhasználását, és így a társadalomra rótt költségeket – állítja Lars Dahl Allerup, a dán egészségügyi think-tank, a Rethink Value társalapító-vezérigazgatója.

Napjainkban már egyetlen szereplő sem vitatja, hogy a jövő eszközei az egészségügyi applikációk, az orvos-beteg kapcsolatot és a diagnosztizálást még magasabb szintre emelni képes innovációk. Nem csak a piaci alapon építkező és gondolkodó vállalkozásoknak, hanem az államnak is érdeke egyre több erőforrást fordítani az egészségügyi informatikai szolgáltatások fejlesztésére. Erre itthon is akadnak jó példák.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatása révén jött létre például a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben az a Transzlációs Medicina Kutatóközpont (TMKK), amely összefogja a kórház összes kutatási projektjét a Phd-któl a gyógyszeripari és biotech projekteken keresztül a nemzeti kutatási programokig. A TMKK legtöbb tevékenysége szinte kizárólag a virtuális térben zajlik, ahol folyamatalapú és digitalizált kutatási protokollok menedzselik a betegutakat és a szereplők közötti kutatási feladatmegosztást, kommunikációt, írja összefoglalójában az EgészségKalauz.