Az Akadémia az AI-t is beveti az álhírek ellen
Hogyan veszi fel a harcot a Magyar Tudományos Akadémia az álhírekkel és áltudományos információkkal?
Az álhírek közel 5 milliárd ember számára jelentenek valós problémát, befolyásolva döntéseiket és akár az életüket is veszélyeztetve. Ezt felismerve globális összefogás indult, amelyben egyre több világszervezet aktivizálódik, és lép fel összehangoltan az álhírek terjedése ellen. Az MTA a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programjának egyik alprogramja az Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása, mely témában az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódva előadás-sorozatot tartottak a projekt kutatói. Az előadások során bemutatták az álhírek és áltudományos nézetek nyelvészeti alapú azonosításának módszertanát és az eddig elért eredményeket. Az előadásokon szó esett az áltudományos álhírek anatómiájáról, valamint az egészségügyi hírek címeiben megjelenő formális és informális megszólítások jelentőségéről is. A kutatások egyik fő célja, hogy a netes felhasználókban kritikai gondolkodást és tudatos tartalomfogyasztást alakítsanak ki.
Az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport nemcsak nyelvészeti módszerekkel vizsgálja a manipulatív tartalmakat, hanem például a mesterséges intelligencia sokrétű képességeit is bevonja a munkába. Az álhírdetektálás informatikai eszközei – okostelefonos alkalmazás, mesterséges intelligencia alapú megoldás, keresőprogramba beépülő kiegészítő – mind fontosak az emberi tényező mellett; fejlesztésük célja, hogy minél szélesebb körben alkalmazható rendszerek szülessenek, amelyek könnyen hozzáférhetőek, és szakszerű védelmet biztosítanak a dezinformáció ellen.
Az álhírek az interneten korlátlanul és tízszer gyorsabban terjednek, mint a valós hírek, így egy az emberi vizsgálatoknál jóval gyorsabban dolgozó automata és autonóm rendszer komoly fegyvertény lehet ellenük. A kutatásban egy mesterséges neuronhálót alkalmazó nyelvi modellt használnak, amely alkalmas a szövegekben rejlő összefüggések, illetve nyelvi jelenségek felismerésére és vizsgálatára. A betanított modell hasonlóan pontos eredményekre jut, mint az emberi elemzés, mégsem tökéletes, de fontos eleme az álhíreket vizsgáló komplex rendszernek. A mesterséges intelligencia gyorsasága és az a képessége, hogy mélyebb összefüggéseket is átlát a szövegekben, komoly segítséget jelenthet a jövőben az álhírek és az áltudományos információk elleni küzdelemben.
Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózat nélkül is aktív kezdeményezője és koordinátora a magyar társadalom, gazdaság és kultúra számára nemzetstratégiai jelentőségű tématerületeken folytatott kutatásoknak.
Freund Tamás még 2020 januárjában elnökjelölti koncepciójában vetette fel akadémiai nemzeti programok indítását, ami megválasztásával az elnöki program kiemelt elemévé vált. A programok elindítására – a kormánnyal való sikeres egyeztetést követően – 2022-ben nyílt lehetőség az MTA számára biztosított évi 3 milliárd forint összegű, „beépülő” költségvetési támogatással.
A Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program a Magyar Tudományos Akadémia alapítóinak szándékát és az Akadémia 192., rendkívüli közgyűlése által megújított küldetési nyilatkozatában foglaltakat valósítja meg. A nyilatkozat 2. pontja szerint: „Az Akadémia őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet tudományos és kulturális örökségét.”
A program négy alprogramja:
1. A Magyar Nemzeti Helynévtár Program
2. A magyar nyelv digitális támogatása a magyar tudományosság szolgálatában
3. A magyar nyelv digitális fenntarthatósága
4. Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása
Az informatikai projekt honlapja: https://www.alhirdetektor.hu