Több ág is húzza az orvosokat
Tökéletesen egyetért a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) a Magyar Hírlap azon felvetésével, hogy a kórházban dolgozó orvosok bérrendezése égetőbb feladat volt a háziorvosok jövedelmi helyzetének javításánál.
A háziorvosok ugyanis a praxisok privatizációjakor lényeges gazdasági előnyhöz jutottak a jobb finanszírozás révén. Bélteczki János MOSZ-elnök ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az akkor viszonylag magasnak számító bevétel több mint tíz éve változatlan, így az előny lassan elolvadt. Egy átlagos lélekszámú körzet háziorvosának körülbelül nyolcszázezer forint a bevétele a kártyapénzből, s ebből rezsit, asszisztenst, eszközöket is fizet. Többlethez akkor juthat, ha például üzemorvosi munkát is vállal, azt ugyanis nem a társadalombiztosító, hanem az adott munkáltatók fizetik neki a kettejük megállapodása szerint. Megmaradt azonban az az előny – mondta az elnök –, hogy a kötelező továbbképzések árát a zömmel vállalkozóként dolgozó háziorvosok költségként elszámolhatják, míg a közalkalmazottaknak a pénzt a már adózott bérükből kell kifizetniük.
A MOSZ-nak egyébként megközelítőleg háromezer háziorvos tagja van, köztük olyanok is, akik kórházi tevékenységükkel felhagyva körzetet vállaltak. Többen az eredeti – így belgyógyászi, reumatológusi, bőrgyógyászi – szakvizsgájuk szerint magánpraxist is indítottak, hogy azzal bővítsék bevételüket. Elegendő privát beteg esetén így már megérheti nekik a „háziorvoskodás”.
A szerdán megjelent újabb „saláta” tervezetéről az elnök közölte, abban már finomodtak egyes passzusok, így például az egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos döntés visszakerült a tiszti főorvosok kezébe. Ugyanakkor – mondta a lapnak – bőven lenne még egyeztetnivaló az orvosok képviselőivel.
