A polikromatikus áramlási citometria alkalmazása a reumás betegségek kivizsgálásában

Egyelőre nem ismert pontosan, hogy a különféle B-sejt-populációk milyen funkcionális szerepet töltenek be, illetve hogy a specifikus altípusok mennyiben járulnak hozzá a betegség patogeneziséhez. E megközelítés alapvető információt adhat számos B-sejt-anomália globális megjelenési formáját illetően több humán reumatológiai betegségben, így szisztémás lupus erythematosusban, rheumatoid arthritisben és Sjögren-szindrómában.

Szisztémás lupus erythematosus

Szisztémás lupus erythematosus (SLE) kapcsán többféle eltérést megfigyeltek a B-sejt-kompartment összetételében. A betegség lefolyása során az egyik első eltérés a B-sejteket érintő lymphopenia, és a későbbi áramlási citometriás vizsgálatok a CD27+ és CD27− B-sejtek abszolút számának csökkenését mutatják. Ezen túlmenően az IgD+CD27+ memória B-sejtek aránya drámai mértékben csökken.

Rheumatoid arthritis

Rheumatoid arthritisben (RA) többféle változás is bekövetkezhet a B-sejt-altípusokban. Egy vizsgálatban azt találták, hogy növekszik az IgD−CD27+ memóriasejtek aránya, ugyanakkor a naive B-sejtek száma csökken. Egy másik vizsgálat szerint azonban az IgD−CD27+ sejtek számának csökkenése a RA nagyobb betegségaktivitásával társul. A fenti diszkrepancia valószínűleg a betegpopulációkban, a terápiás státuszban és a betegség fennállásának időtartamában mutatkozó különbségeknek tudható be. Nagyon korai rheumatoid arthritisben a betegek már az IgD+CD27+ memória B-sejtek számának csökkenését mutatják a kezelés előtt.

Általánosságban RA kapcsán a vér B-sejt-populációjának változása kisebb mértékű, mint más szisztémás autoimmun betegségekben, ugyanis RA-ban a B-sejt-diszreguláció fő lókusza nem a periféria, hanem a gyulladás helye.

Sjögren-szindróma

A SLE-vel ellentétben, melyben a CD27+ és CD27− B-sejtek száma egyaránt csökkent, Sjögren-szindrómában a CD27+ memória B-sejtek specifikus csökkenése figyelhető meg. Ez inkább számbeli csökkenést, mintsem az arányok megváltozását jelenti, és mind az IgD+, mint az IgD− memória B-sejteket érinti. Sjögren-szindrómában különösen nagy szükség van megbízható diagnosztikára, mivel a sicca szindróma nem ritka, és korai felismerése és kezelése megelőzheti a szervi károsodásokat.

Kiderült, hogy a CD27+ sejtek − és különösen az IgD+CD27+ memóriasejtek − száma nemcsak már teljesen kifejlődött Sjögren-szindrómában csökken jelentős mértékben, hanem már sicca szindrómában is.

Szisztémás sclerosis

A szisztémás sclerosist (SSc) jellemző B-sejt-fenotípus némi párhuzamot mutat egyéb B-sejt-mediált autoimmun kórképekkel, de több különbség is van közöttük. A Sjögren-szindrómához hasonlóan SSc-betegeknél is csökken a CD27+ B-sejtek száma, ugyanakkor a SLE-betegektől eltérően nem észlelhető a B-sejteket érintő lymphopenia. Ehelyett SSc-ben a CD27− B-sejtek expanziója figyelhető meg az IgD+ naív B-sejtek expanziója következtében. Egyelőre nem tisztázott, hogy az expanzió milyen mértékben vezethető vissza az IgD+ naive B-sejtek expanziójára, az IgD−CD27− DN B-sejtekkel szemben. SSc-betegeknél mind a CD27+, mint a CD27− B-sejt-alcsoportok magasabb szinten expresszálják a CD19-et. A CD19 a B-sejtek fontos koreceptora, mely serkeni a szignálfolyamatokat, illetve csökkenti a B-sejt-aktiváció küszöbét.

Míg SSC-betegeknél sokféle autoantitest mutatható ki, a SLE-betegekkel ellentétben nem növekszik a keringő CD27^bright plazmasejtek száma.

Következtetések

Az áramlási citometria hasznos eszköz a B-sejtek immunfenotipizálásában. A sejtfelszíni markereken túl intracelluláris festéssel nyújt információkat a sejtek funkcionális sajátosságairól, többek között a citokinek termeléséről, akár egyes szignálmolekulák foszforilációjáról. Két újabb technológiai fejlesztés kiterjeszti az áramlási citometria alkalmazhatóságát. A tömegcitometria TOF (time-of-flight) tömegspektrometriát alkalmaz az antitestekhez konjugált nehézfém-izotópok kimutatására, melynek során igen sok (˃40) paraméter meghatározására nyílik mód egyidejűleg. E járulékos paraméterek különösen hasznosak lehetnek a szignálfolyamatokat elemző vizsgálatokban.

A képalkotó citometria az áramlási citometriát egyesíti a fluoreszcens mikroszkópos vizsgálat képalkotó képességeivel. A pusztán kvantitatív adatokon túl a módszer információt nyújt a molekuláris lokalizációról és a sejtmorfológiáról. A molekuláris lokalizáció ismerete számos biológiai folyamat pontosabb megértéséhez szükséges.

A polikromatikus áramlási citometriás technológia egyedülálló lehetőséget kínál egyetlen sejten egész sor nagy teljesítményű meghatározás elvégzésére. Mindezek hasznos adatokkal segítik a humán B-sejtek komplexitásának magas szintű meghatározását a reumatológiai kórképek diagnosztikájában és terápiájának nyomonkövetésében, melynek különösen a B-sejteket megcélzó kezelések esetében van nagy jelentősége. A B-sejt-profilok biomarkerként szolgálhatnak a betegségprogresszió kockázatának felmérésében; és korai terápia lassíthatja a betegség progresszióját és javíthatja a hosszú távú kimenetelt.

(Forrás: Wei C, et al. Polychromatic flow cytometry in evaluating rheumatic disease patients. Arthritis Res Ther. 2015;17:46−57.)