Betegjogaink – Egészséges Méltóság
Visszásságokat talált az ombudsman a betegjogok érvényesülésében
A betegek jogainak hatósági védelme sem formailag, sem tartalmilag nem megoldott. Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) megszűnése után a betegpanaszok kezelésében sérül a páciensek emberi méltósághoz, önrendelkezéshez, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joga.
- Még mindig megoldatlan a HIV-pozitív betegek területi gondozása
- Az ombudsman szerint nem kielégítőek a fogyatékossággal élő fogvatartottak körülményei
- Fedél nélkül – orvos nélkül?
- Sérülnek az idősek jogai a gondozóotthonokban
- Az Egészségbiztosítási Felügyelet vége
- Hamarosan döntés születhet a betegjogi központról
Mindezt Szabó Máté ombudsman fogalmazta meg legfrissebb, a betegek jogainak érvényesüléséről készített jelentésében, amelyben számos javaslatot tesz a visszásságok megszüntetésére.
A betegjogi vizsgálat megállapításait azon a műhelybeszélgetésen ismertették, amelyet az Országgyűlési Biztos Hivatalában tartottak április 28-án. Beteg jogaink?– Egészséges Méltóság címmel ugyanis kiemelt projektet indított Prof. dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, amelynek keretében 2011-ben kiemelten az egészségügyre, azon belül is a betegek jogainak érvényesülésére, az orvos–beteg viszony XXI. századi jelentőségére koncentrál munkatársaival.
A Méltóság Projekt sorozat részeként – melyben 2008-ban a hajléktalanok, 2009-ben a fogyatékkal élők, tavaly pedig az idősek gondjaival foglalkozott – az ombudsman olyan munkacsoportot alakított, amelyben a civil és szakmai szervezetek kutatókkal és a kormányzat szakértőivel vitathatják meg az emberi méltóság védelmét és az ebből levezethető betegjogoknak, a többi közt az önrendelkezésnek és az egészségügyi ellátáshoz való jognak az érvényesülését.
Mint a műhelybeszélgetésen kiderült: 2011 elején közel tucatnyi olyan panasz érkezett az ombudsmanhoz, amely az EBF-től átvett, egészségügyi intézmények elleni panaszok kivizsgálásának elmaradását, elhúzódását kifogásolják. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatot ezen túl kiegészítették a betegjogi képviselők státusának és jogi helyzetének feltárásával is. Mint azt az ombudsman megállapította, a felügyelettől átvett 1053 ügyet az ÁNTSZ nem hatósági eljárás keretében, egyéni panaszként, hanem közérdekű bejelentésként kezelte oly módon, hogy fellebbezésre sem volt lehetőség. Szabó Máté szerint a betegjogok kérdésében több jogalkotói mulasztás is történt. Felkérte ezért a többi közt a humán erőforrás minisztert arra, hogy a betegpanaszokat bírói úton megtámadható módon, a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint vizsgálják ki. Kérte, hogy rendeletmódosítással teremtsen lehetőséget arra, hogy független hatósági jogokkal és speciális szakértelemmel rendelkező jogvédő fórum bírálja el a betegpanaszokat. Ugyancsak aggályosnak találta az ombudsman Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány megszüntetését követően a betegjogi képviselet körül kialakult helyzetet. Szabó Máté szerint világos jogi, finanszírozási kereteket kell biztosítani, a képviselők jelenleg ugyanis olyan bizonytalanságban dolgoznak, amely már érdemben és rendszer szinten kihat a működésre. Az ombudsman szerint kérdéses, hogy ha a jogutód a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a képviselők munkaadója, akkor mennyiben őrizhetők meg a képviselők függetlenségét biztosító szakmai és anyagi feltételek.
Az ombudsman jelentése ajánlás, amelyre azonban a megszólítottaknak 30, jogszabály-alkotási kérdés esetén 60 napon belül válaszolniuk kell. A helyzeten jelentősen javítana, ha a kormány mielőbb döntést hozna az Országos Betegjogi Központ felállításáról, ám mint azt a beszélgetésen Dósa Ágnes orvos-jogász megjegyezte: ahhoz, hogy a betegjogok státusa, érvényesíthetősége megfelelő legyen, nem feltétlenül hatósági típusú panaszügyintézés jelent megoldást. Ehhez jogkövető magatartás is kell, ami a jogász szerint azon is múlik, miként érzik magukat a rendszerben dolgozó orvosok és ápolók.
