Újra kell gondolni a prosztatarák elleni terápiát

A kutatók egérmodellt alkalmazva jutottak arra a következtetésre, hogy az androgén deprivációs terápia (ADT) – a prosztatarák kezelésében leggyakrabban használt nem-sebészi módszer – akadályozhatja az adaptív immunrendszer működését, ezáltal megakadályozhatja az immunterápiák hatását, ha a kétféle terápiás modalitás időzítése nem megfelelő.

A gyógyszeres androgén deprivációs kezelést fél évszázada használjuk a prosztatarák kezelésében, nyilatkozta a tanulmány – Androgen receptor antagonists compromise T cell response against prostate cancer leading to early tumor relapse – utolsó szerzője. Mint Yang-Xin Fu, a University of Texas Southwestern Medical Center patológia és immunológia professzora elmondja, a rák ellenes immunterápiák sikere arra késztette az onkológusokat, hogy megpróbálkozzanak a már korábban is bevett kezelési formák, így az androgénreceptor-blokkoló gyógyszeres kezelés és az immunterápia kombinálásával, azonban a tumorrelapszusok nagy száma jelentős problémának bizonyult a klinikai vizsgálatok során.

A sebészi androgén deprivációs terápia – kasztráció – és az immunterápia jobb hatásfokkal alkalmazható együtt, azonban a sebészi androgén deprivációs terápia irreverzibilis, és számos etikai kérdést vet fel, valamint kellemetlen pszichológiai következményekkel járhat, ezért a prosztatarák terápiájában sokkal elterjedtebb a gyógyszeres kezelés, és az vált a standard metódussá is.

Fu és csapata azt feltételezte, hogy a tumorrelapszusok nagy számáért az androgénreceptor-antagonisták lehetnek a hibásak: csökkenthetik a prosztatarák ellenes T-sejtes választ, és ez okozhatja a gyógyszeres kezelés mellett jelentkező korai relapszusokat. A vizsgálat során aztán kiderült, helyes volt a feltételezés, és a gyógyszeres androgén deprivációs kezelés egy gamma-aminovajsav receptor aktivációja révén valóban akadályozza a T-sejtek érését, ezáltal gátolja az adaptív immunrendszer működését, és ez az immunterápia hatását is ellehetetleníti.

Az eredmények azt is megvilágítják, mi lehet az oka, hogy egyes betegek olyan rosszul reagálnak a röntgen-, illetve a kemoterápiára, teszi hozzá Fu. A röntgen- és a kemoterápia ugyanis szintén elnyomja az immunválaszt. Ezek a terápiás metódusok rövid távon csökkenthetik a tumor által okozott kellemetlenségeket, ugyanakkor elnyomják az immunválaszt. És mivel nem ölnek meg minden egyes tumoros sejtet, az ellenálló klónok kiszelektálódnak, különösen akkor, ha az immunrendszer gátolva van, így a tumor sokkal agresszívebb formában fog visszatérni, magyarázza Fu, aki azt is hozzáteszi: ha kombinációban használjuk a különféle gyógyszereket, gondosan meg kell tervezni az összetevők megfelelő időzítését és dozírozását, aminek a megállapításához további vizsgálatokra van szükség. Az azonban bizonyossá vált, szögezi le az immunológus, hogy egyes kemoterápiákat és a radioterápiát nem szabad az immunterápiával egyszerre használni.