Újabb remény a mesterséges vér kifejlesztésére
2009. július 22. 12:03
A kutatók rájöttek, hogyan tehető ártalmatlanná a vörös vértestekből kilépő hemoglobin. Ez segíthetne egyes betegségek legyőzésében és hozzájárulhatna a mesterséges vér kifejlesztéséhez.
A hemoglobin a vörös vértestekben található fehérje, feladata az oxigén felvétele a tüdőben és leadása szövetekben, egy szóval az oxigéntranszport. Bizonyos betegségek esetében, például krónikus hemolitikus (a vörösvértestek szétesésével járó) anémiában vagy a malária súlyos formájában a vértestek elpusztulnak, a hemoglobin pedig a véráramba kerül. Ez a szabad hemoglobin káros a test számára. Az erekre gyakorolt (vazoaktív) hatásai miatt többek között beszűkülnek az artériák, ami vérnyomás-növekedést jelent, de szélsőséges esetben szélütés is kialakulhat. A zürichi egyetemen egy kutatócsoport először talált olyan módot, amivel ez a szabadon keringő hemoglobin ártalmatlanná tehető.
A kutatók ehhez egy haptoglobin nevű fehérjét használtak, ami természetes állapotban a testben található. Kutyák és tengerimalacok esetében ki tudták mutatni, hogy a haptoglobin befogja a hemoglobint és a megnövekedett haptoglobinszint normális szinten tartja a vérnyomást.
A haptoglobinszint a kutatók szerint kétféleképpen növelhető. A tengerimalacok magát a megtisztított fehérjét kapták injekció formájában, a kísérleti kutyák pedig gyulladáscsökkentő kortizont. Mindkettő hatására nőtt a haptoglobin szintje (az első esetben ez talán természetesnek tűnik, ám a szervezet sok készen kapott fehérjét lebont, és a koncentráció elmarad a remélttől).
A tudósok szerint a tisztított fehérje bevethető lenne az olyan betegségek kezelésében, amelyek során hemoglobin jut a vérbe. Előnyt jelent, hogy a haptoglobin Japánban más betegségek esetében már engedélyezett hatóanyag, hiszen ez csökkenti a klinikai kísérlet idejét: az ugyanis így már bebizonyosodott, hogy a fehérje nem vált ki túlzott mellékhatásokat. Ezért számolhatunk azzal, hogy a gyógyszercégek rövid időn belül elkezdhetik a klinikai vizsgálatokat.
A zürichi kutatók együttműködnek az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatallal (FDA). Az FDA felügyelete alatt az utóbbi években amerikai cégek nagy klinikai vizsgálatokat végeztek mesterséges vérrel. Ezeknek a mesterséges vértermékeknek a hemoglobin az alapja. Súlyos baleseteknél már a helyszínen hasznos lenne, ha rendelkezésre állna infúzió mesterséges oxigénhordozóval, mert gyakran nem áll rendelkezésre vér. A vizsgálatok azonban mindeddig olyan csúfos kudarcot vallottak, hogy az FDA egyetlen készítmény piacra dobását sem engedélyezte. A hemoglobin molekula – mint a malária vagy a sarlósejtes anémia esetében – toxikus hatást fejtett ki. A vizsgálat során a kezelt betegek közül többen infarktust, szélütést kaptak, sőt halálesetek is előfordultak.
Mindez talán megakadályozható haptoglobinnal. Reményeik szerint a hemoglobinból és heptoglobinból álló mesterséges vér biztosíthatná a súlyos sérültek oxigénellátását anélkül, hogy a vérerek beszűkülnének.
The Journal of Clinical Investigation
A kutatók ehhez egy haptoglobin nevű fehérjét használtak, ami természetes állapotban a testben található. Kutyák és tengerimalacok esetében ki tudták mutatni, hogy a haptoglobin befogja a hemoglobint és a megnövekedett haptoglobinszint normális szinten tartja a vérnyomást.
A haptoglobinszint a kutatók szerint kétféleképpen növelhető. A tengerimalacok magát a megtisztított fehérjét kapták injekció formájában, a kísérleti kutyák pedig gyulladáscsökkentő kortizont. Mindkettő hatására nőtt a haptoglobin szintje (az első esetben ez talán természetesnek tűnik, ám a szervezet sok készen kapott fehérjét lebont, és a koncentráció elmarad a remélttől).
A tudósok szerint a tisztított fehérje bevethető lenne az olyan betegségek kezelésében, amelyek során hemoglobin jut a vérbe. Előnyt jelent, hogy a haptoglobin Japánban más betegségek esetében már engedélyezett hatóanyag, hiszen ez csökkenti a klinikai kísérlet idejét: az ugyanis így már bebizonyosodott, hogy a fehérje nem vált ki túlzott mellékhatásokat. Ezért számolhatunk azzal, hogy a gyógyszercégek rövid időn belül elkezdhetik a klinikai vizsgálatokat.
A zürichi kutatók együttműködnek az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatallal (FDA). Az FDA felügyelete alatt az utóbbi években amerikai cégek nagy klinikai vizsgálatokat végeztek mesterséges vérrel. Ezeknek a mesterséges vértermékeknek a hemoglobin az alapja. Súlyos baleseteknél már a helyszínen hasznos lenne, ha rendelkezésre állna infúzió mesterséges oxigénhordozóval, mert gyakran nem áll rendelkezésre vér. A vizsgálatok azonban mindeddig olyan csúfos kudarcot vallottak, hogy az FDA egyetlen készítmény piacra dobását sem engedélyezte. A hemoglobin molekula – mint a malária vagy a sarlósejtes anémia esetében – toxikus hatást fejtett ki. A vizsgálat során a kezelt betegek közül többen infarktust, szélütést kaptak, sőt halálesetek is előfordultak.
Mindez talán megakadályozható haptoglobinnal. Reményeik szerint a hemoglobinból és heptoglobinból álló mesterséges vér biztosíthatná a súlyos sérültek oxigénellátását anélkül, hogy a vérerek beszűkülnének.
The Journal of Clinical Investigation
