Több mint mukolitikum
Az N-acetil-cisztein antioxidáns hatással is rendelkezik, aminek a COPD kezelésében van jelentősége. Az NAC adagolása hatására csökken a COPD-s betegeknél az akut exacerbatiók gyakorisága, írja a PharmaOnline.
A légúti fertőzések világszerte a lakosság jelentős részét érintik. Az Európai Unió tagországaiban a kórházba kerülések 7 százaléka írható a légúti megbetegedések számlájára. Emellett, a respiratorikus megbetegedések az összhalálozás körülbelül 12 százalékáért felelősek (1).
Az alsó vagy felső légúti infekciókkal járó (RTI) produktív köhögés tüneti kezelésében jelentős szerep hárul a vény nélküli forgalomban elérhető (OTC) vagy vénykötelesen kapható gyógyszerekre, írja a PharmaOnline. Az ambroxol, a brómhexin, a karbocisztein, az N-acetil-cisztein, az erdosztein és a sobrerol gyógyszerei törzskönyvezett gyógyszerekként vannak forgalomban világszerte (utóbbi készítményei Magyarországon nincsenek forgalomban) (1).
Indikációk széles skálája
A nem bakteriális eredetű légúti fertőzések kezelésében – a jelenleg érvényben lévő irányelvek alapján – lényeges a köhögés szimptomatikus enyhítése. Produktív köhögés esetén a cél a felköhögés támogatása, és ilyen módon a köhögés mérséklése. A mukoaktív hatóanyagok csökkentik a hörgőváladék viszkozitását, megkönnyítik annak a felköhögését, kiürülését, és ezzel elősegítik az abban adszorbeált légúti patogének eltávolítását. Mindez − a mellkasi fájdalom csökkentése, az alvászavarok mérséklése és a közérzet javítása révén − hozzájárul a beteg általános állapotának a javulásához (1).
A nyák elfolyósításában (mukolitikum), a köhögés indukálásában (expektoráns) és a váladék felköhögésében (mukokinetikum) szerepet kapó hatóanyagok − az akut köhögés enyhítésén túl − számos kórképben nagy jelentőségűek; így – többek között − lényegesek a bronchiectasia (= hörgőtágulat), a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az akut és a krónikus bronchitis kezelésében (1).
Az N-acetil-cisztein mint mukolitikum
A ciszteinszármazékok, így az N-acetil-cisztein (NAC) is a leggyakrabban rendelt mukolitikumok közé tartozik Európában. Az NAC képes a nyák makromolekuláiban lévő diszulfidhidak lebontására, ilyen módon a nyák viszkozitásának csökkentésére, a nyák elfolyósítására (1).
Az N-acetil-cisztein antioxidáns hatással is rendelkezik, aminek a COPD kezelésében van jelentősége. Az NAC adagolása hatására csökken a COPD-s betegeknél az akut exacerbatiók gyakorisága. Hasonlóképpen, krónikus bronchitis esetén is segíthet az exacerbatiók kivédésében az NAC adagolása (1). Emellett, az NAC a cisztás fibrózis kezelésében is szerepet kap.
Az NAC mind a felnőttek, mind a 2 évesnél idősebb gyermekek gyógyszeres terápiájában biztonságosan alkalmazható hatóanyagként ismert (1−3). Úgy tűnik, hogy a mellékhatásspektrumot illetően nincs szignifikáns különbség a kisebb (≤600 mg/nap) és nagyobb (>600 mg/nap) dózisú NAC-s kezelések között (2).
Az NAC-tartalmú gyógyszereket általában napi háromszor kell adagolni, és a betegek figyelmét fel kell hívni a folyadékkal való bevétel fontosságára valamennyi gyógyszerforma esetén.
Az NAC esetén nem írtak le antibiotikumokkal kialakuló interakciókat, ennek ellenére, biztonságossági megfontolásokból javasolt a 2 órás időkülönbséggel bevenni az NAC-t és az antibiotikumokat (1, 4). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a felköhögést serkentő NAC-vel „ellentétes hatású” köhögéscsillapító készítmények egyidejű alkalmazása tilos az N-acetil-ciszteines szerek szedésekor. Azaz, kerülendő az expektoráns és a köhögéscsillapító hatóanyagok együttes szedése (1).
Az N-acetil-cisztein „új” hatásai
Az NAC több mint mukolitikum. Az NAC hozzájárulhat ahhoz, hogy mérséklődjön a szervezetet érő toxinok máj- és vesekárosító hatása. Példaként hozható, hogy paracetamolmérgezések esetén az NAC az irányelvek által javasolt és a mindennapi gyakorlatban is alkalmazott antidotum (5).
Az elmúlt időszak kutatási eredményei rámutattak arra, hogy az NAC-ben hatalmas potenciál rejtőzik, ami a jövőben alkalmassá teheti a hatóanyagot arra, hogy az a mukolitikumként és paracetamolmérgezések esetén antidotumként való alkalmazásain túl is teret nyerjen a terápiában – az antioxidáns hatások biztosításában, a pszichiátriai kórképek kezelésében, a vércukorszint stabilizálásában éppen úgy, mint a fertilitás növelésében (5).
Az elmúlt évek szakirodalmi eredményei között tallózva kiderül, hogy:
1. A ciszteinszármazék NAC szükséges ahhoz, hogy a szervezetben megfelelő legyen az egyik legfontosabb antioxidánsként ismert vegyületnek, a glutationnak a szintje. A megfelelő glutationszint biztosítása révén kivédhető az oxidatív stressz, és redukálhatók annak a nem kívánatos következményei − így többek között a szívbetegségek, az infertilitás, valamint a pszichiátriai kórképek (5).
2. A párok meddőségének gyakori oka a férfi infertilitása, amiben az egészséges spermiumok képződését kedvezőtlenül befolyásoló oxidatív stressz is szerepet kap. Amennyiben az oxidatív stressz áll az infertilitás hátterében, az NAC adása kedvezően befolyásolhatja a fertilitást. Egyes vizsgálatok az önmagában (napi 600 mg), mások a kombinációban (600 mg NAC + 200 mikrogramm szelén) adagolt NAC pozitív hatásairól számolnak be. Arra mutató eredmények is vannak, hogy az NAC a policisztás ovárium szindrómás nőknél az ovarialis ciklus indukálása révén támogathatja a fertilitást (5).
3. Az NAC – az agyi glutamát- és glutationszintek befolyásolása révén − hozzájárulhat a különféle mentális állapotok kezeléséhez, így a bipoláris zavar, a szkizofrénia vagy az obszesszív-kompulzív zavar (=kényszerbetegség) tüneteinek enyhítéséhez.
4. Állatkísérletes eredmények alapján az NAC mérsékelheti a kognitív hanyatlás ütemét az Alzheimer-kóros betegeknél. Mivel a Parkinson-kór etiológiájában is szerepet kaphatnak az oxidatív folyamatok, az antioxidáns NAC kedvező hatású lehet a kórkép tüneteinek, így például a tremornak az enyhítésében.
5. Néhány vizsgálati eredmény arra utal, hogy az NAC alkalmazható lehet a függőségek kezelésében, a megvonási tünetek enyhítésében, legyen szó akár kokainfüggő, akár marihuána- vagy nikotinfüggő személyekről.
6. Állatokkal végzett kísérletek alapján úgy tűnik, hogy a zsírsejtek gyulladásos folyamatainak a mérséklése révén az NAC hozzájárulhat az inzulinrezisztens állapot javulásához, a vércukorszint stabilizálásához, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulási kockázatának a mérsékléséhez.
IRODALOM:
1. Scaglione F, Petrini O. Mucoactive agents in the therapy of upper respiratory airways infections: Fair to describe them just as mucoactive? Clin Med Insights Ear Nose Throat. 2019;12:1−9.
2. Cazzola M, Valzetta L, Page C, Jardim J, Chuchalin AG, Rogliani P et al. Influence of N-acetylcysteine on chronic bronchitis or COPD exacerbations: a meta-analysis. Eur Resp Rev 2015;24:451−461.
3. Chalumeau M, Duijvestijn YCM. Acetylcysteine and carbocysteine for acute upper and lower respiratory tract infections in paediatric patients without chronic broncho-pulmonary disease. Cochrane Database Syst Rev 2013; Art. No.:CD003124
4. www. ogyei.gov.hu; 2019. okt. 24.
5. Top 9 benefits of NAC (N-acetyl-cysteine); www.healthline.com; 2019. okt. 24.
