Térkép a gyerek bőrén – beszéljünk a vitiligóról
Vitiligó. Mi az; milyen formái vannak; mi okozza; hogyan állítják fel a diagnózist; hogyan kezelhető; mit tehet a szülő...? Kérdések, melyek a betegek fejében megfordulnak. Megválaszolásukban a Gyermekévek összeállítása segít.
A gyerekek bőre sokféle lehet, sápadtabb vagy sötétebb. Egy valami azonban biztos: hogy a bőr színe a test minden pontján nagyjában azonos árnyalatú. Merőben más a helyzet azonban vitiligó esetén.
Mi is az a vitiligó?
A vitiligó oka, hogy körülírt területen hiányzik a bőrpigment, melynek következtében szabálytalan alakú, világosabb foltok jelennek meg a bőrön. A folyamat hátterét nem pontosan ismerjük, annyi azonban bizonyos, hogy az elváltozás mindkét nemnél, bármilyen életkorban – igen gyakran már gyermekkorban – megjelenhet.
A festékhiány oka, hogy a bőr epidermisz nevű rétegében elhelyezkedő speciális sejtek, az úgynevezett melanociták nem termelnek bőrfestéket, azaz melanint, holott normális körülmények között éppen a melanin adja a bőr színét, és nyújt védelmet a napsugár káros hatásaival szemben. A bőrszínt azonban nem kizárólag a melanociták száma szabja meg, hanem azok aktivitása is. A sötétebb bőrű emberek szervezete természettől fogva nagyobb mennyiségű melanint állít elő, míg a halványabb, sápadtabb bőrű embereké kevesebbet.
Előfordulhat azonban, hogy a bőrsejtekben hirtelen megszűnik a melanin termelése. Ennek eredményeként a bőrön foltok (makulák) jelennek meg, melyek színe lényegesen világosabb, mint a környező bőrterületeké. A világos foltok aztán idővel tovább terjeszkedhetnek a bőrön, összeolvadhatnak egymással, kiterjedt vitiligós területeket hozva létre. Egyes esetekben a folyamat gyorsan halad előre, majd évekig változatlan marad, míg máskor a foltok csak lassan növekszenek.
Jó hír, hogy a vitiligó összességében nem veszélyezteti a szervezet egészségi állapotát. Nem tartozik a daganatos betegségek vagy a bőrfertőzések közé, és nem terjed egyik emberről a másikra.
Milyen formái vannak a vitiligónak?
A bőrgyógyászok – a foltok mennyisége, kiterjedése és elhelyezkedése alapján – többféle altípust különítenek el egymástól:
- fokális vitiligó, amikor egy adott területen néhány kisebb világos folt látható;
- generalizált vitiligó, amikor a terst különböző régióiban számtalan vitiligós terület észlelhető, igen gyakran szimmetrikus elhelyezkedésben (a test jobb és bal oldalán tükörképszerűen) – ez tekinthető a leggyakoribb formának;
- szegmentális vitiligó, amikor a foltok csak az egyik testfélen jelennek meg, és általában sehol máshol – ez a vitiligó viszonylag ritka altípusa.
Bár a vitiligó a bőr bármely pontján megjelenhet, vannak olyan területek, melyeket kitüntetett gyakorisággal érint:
- a napfényhatásnak kitett testfelszíneket (arc, kéz);
- azokat a régiókat, ahol a bőr ráncolódik, meggyűródik (könyök, térd, lágyék);
- a testnyílások (szem, orr, végbélnyílás, nemiszervek tájéka) környékét.
Mi okozza a vitiligót?
A vitiligó hátterét illetően többféle elmélet született. Egyesek szerint autoimmun jelenségről van szó (amikor az immunrendszer a szervezet saját egészséges melanocitái ellen fordul), míg mások szerint örökletes betegség. A genetikai tényezők szerepét látszik alátámasztani, hogy a vitiligós betegek több mint 30 százalékának családjában található legalább egy rokon, aki hasonló problémával küzd. Az eddigi megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy nagyobb eséllyel kell számítani vitiligóra akkor, ha a személyes vagy családi kórtörténetben pajzsmirigybetegség, cukorbetegség vagy alopecia (foltos hajhullás) szerepel.
