Szlávik János: A Covid-nál van nagyobb baj is...

Megyünk bele az őszbe, úgy tűnik, minthogyha most sokkal több légúti fertőzés miatt kieső emberünk volna, mint a tavalyi őszön. Meg tudja ezt erősíteni, vagy csak szerencsétlen helyzetben vagyunk?

Szerencsétlen helyzetben vagyunk vagy talán jobban figyelünk a légúti fertőzésekre. Nincs még valódi ősz, jó idő van, akkor lesz majd nagyon sok beteg, amikor bejönnek a fagyok, a hidegek. Ráadásul nyakunkon lesz az influenza, amit nem fogunk megúszni ebben az évben sem, és úgy tűnik, hogy a koronavírus sem nyugszik, az újabb és újabb változatok valószínűleg több esetet fognak okozni.

Koronavírusból mivel fogunk találkozni?

Most nálunk is az Eris a domináns, ami Európában és a világ más részén is megtalálható, ami jó hír, mert ez ugyan jobban terjed, mint a korábbi változatok, viszont enyhe tüneteket okoz. Ezt látjuk. Nagyon sokan koronavírusosak, sokan elmennek tesztet csináltatni, kiderül, hogy hordozzák a vírust, fáj a torkuk, hőemelkedésük van, köhögnek, náthás tüneteik vannak, esetleg az ízületeik fájnak, de semmiképpen nem olyan betegek, hogy emiatt kórházba kerüljenek. Erre azt kell mondanom, hogy jó hír, viszont nem szabad jósolni, nem tudjuk, mit hoz a jövő. Nem tudjuk azt, hogy esetleg nem fog-e elterjedni egy agresszívebb változat. Egyelőre erre semmi nem utal és egyelőre Magyarországon koronavírus-járvány nincs.

Amikor egy variáns, ez esetben az Eris a domináns, ez azt jelenti, hogy a többi variánst szorítja ki és hamarabb betegít meg bennünket, mint ahogy azok meg tudnának betegíteni, vagy a kettő együtt is meg tud bennünket betegíteni?

Általában egy domináns törzs van, ami kiszorítja a többit. De azokban az országokban, ahol az a legújabb törzs megjelent, nem észlelték, hogy súlyosabb esetek lennének. Van olyan nézet, hogy az evolúció miatt ez a vírus majdnem náthává fog szelídülni, higgyük azt, hogy így lesz. A tudomány most tart ott, hogy nagyon komoly genomikai, diagnosztikai eljárással lehet a vírusokat nyomon követni. Egyelőre nagyon sok aggodalomra okot adó variáns nincsen, ezen az őszön nekünk nagyon sok mindenre kell gondolnunk, vírusokra, RSV-vírusra, influenzára, koronavírusra és még sok-sok minden másra, és ezek együttesen fogják megkeseríteni az életünket.

(...)

Említette az egyéni védekezést. Van-e arra már adat, hogy a korábbi oltássorozat milyen védettséget ad egy új variáns esetén?

Nyilvánvaló, hogy az újabb variánsok ellen a korábbi oltások nem olyan hatékonyak, mint a korábbi variánsok ellen. De azt senki sem vitatja, hogy valamennyi korona elleni védőoltás hatékony a koronavírus ellen. Ne felejtsük el, hogy itt azért egyfajta vírusról beszélünk, úgyhogy a 65 év fölöttiek és a korábban említett rizikócsoportba tartozó emberek vegyék fel, hiszen ezeknek az oltásoknak a védelme idővel gyengül. Ahogy telnek a hónapok, hasonlóan az influenzához, a védelem gyengül, és egyelőre a védőoltás az, amivel meg tudjuk előzni. Nyilvánvalóan, ha maszkot használ tömegközlekedési eszközökön, azzal védi magát. Tehát nem vagyok a maszkhasználat ellen, sőt, örülök, hogyha idős vagy valamilyen immunsérült emberen maszkot látok, mert tudom, hogy megpróbál a legjobban vigyázni magára. Mindent meg kell tenni, és ennek része a védőoltás, ennek része a maszkhasználat és ennek része az, ha beteg vagyok, akkor nem megyek más emberek közé és nem fertőzök meg mást.

Az életkoron kívül vannak-e olyan állapot- vagy betegségcsoportok, amik besorolják az embert a veszélyeztetett körbe?

Akik kórházba kerülnek, nagyon jól körülírt betegcsoportba tartoznak. A vesepótló kezelésben részesülők, a hematológiai daganatos betegségekben részesülők, a kemoterápiában részesülők egyértelműen az a csoport, nekik olyan mértékben gyengítjük le az immunrendszerüket az alapbetegségük miatt, hogy rájuk nagyon kell vigyázni. De ez így volt a járvány korábbi szakában. Ők az a célcsoport, akinél még a védőoltás sem biztos, hogy teljesen meg tudja akadályozni a kórházba kerülést. Természetesen ezek statisztikák. Nem mondjuk azt, hogy aki be van oltva, az 100 százalékosan védett a koronavírus ellen. De azt igen, hogy aki be van oltva megfelelő mennyiségű védőoltással, annál nagy valószínűséggel nem lesz súlyos a betegsége, sőt, ami nagyon fontos, csökken a hosszú Covid előfordulásának a valószínűsége. Egyes országokban már nem a koronavírust tartják a legnagyobb problémának, hanem a hosszú Covidot. Ez a gyógyulást követő különböző klinikai tüneteknek az együttese. Agyi köd, lassú gondolkodás, köhögés, fulladás, gyengeség, ezek nagyon meg tudják keseríteni az ember életét. De ha valaki fölvett védőoltásokat, kisebb valószínűséggel lesz neki hosszú Covidja.

Mi az oltásfelvétel legjobb stratégiája annak, aki úgy gondolja, hogy rizikócsoportban van és szeretne új oltást?

Egyelőre afelé halad a világ, hogy hasonlóképpen az influenzához, évente egyszer, körülbelül ebben az időszakban minden rizikócsoportba tartozó kapja meg mind a két oltást, a koronavírusoltást is és az influenza elleni oltást is, így tehet a legtöbbet azért, hogy ne legyen súlyos beteg.

A teljes interjút az Infostart közli.