SHS-szindróma: jelentősen nőtt az igény a palliatív ellátásra
Az SHS betegségek miatti palliatív ápolás szükséges időtartamának növekedése több tízezer embert érint évente Magyarországon, írja a G7.
A krónikus betegségek által okozott halálesetek számának és arányának növekedése talán közismert. Kevésbé ismert viszont az a tény, hogy ezzel a folyamattal párhuzamosan jelentősen megnövekedett az SHS (serious health related suffering) szindrómát okozó, azaz súlyos fizikai, lelki szenvedéssel fenyegető betegségek miatt bekövetkező halálozások száma és aránya. Ez együtt járt a palliatív, azaz már nem a betegséget gyógyító, hanem a szenvedéseket enyhítő kezelésre, ápolásra szorulók számának, és az élet végi palliatív/hospice ápolás szükséges időtartamának jelentős megnövekedésével.
A halálhoz vezető betegségek élet végi szakaszában már nincs mód a betegség leküzdésére. A cél a szenvedések enyhítése és a beteg támogatása, a méltó halál, az élet végéhez kapcsolódó célok, prioritások elérésében. 1900-ban az élet végi szakaszban töltött idő átlagos időtartama egy-két hét volt. Alig több mint 100 év alatt ez az időszak átlagosan két és fél évre növekedett. Ez a változás a korábbi gyakorlattól merőben eltérő feladatok elé állította a betegeket, az őket ápoló családtagokat, az egészségügyi rendszerben dolgozó orvosokat, ápolókat, helyi közösségeket.
Az SHS betegségekben meghaló, palliatív ápolásra szorulók számának, a palliatív ápolás szükséges időtartamának növekedése a koronavírus járvánnyal ellentétben nem tíz vagy százezreket, hanem tízmilliókat érint évente a világban, és több tízezer embert érint évente Magyarországon.
(...)
A demográfiai és egészségügyi adatbázisokon alapuló utóbbi években készült nemzetközi előrejelzések szerint az SHS betegségekben meghalók aránya és száma a következő évtizedekben jelentős mértékben növekedni fog, mindenekelőtt az alacsony jövedelemmel rendelkező országokban, régiókban és csoportokban. A szakemberek becslése szerint 2016 és 2060 között a palliatív kezelést igénylő betegnapok száma négyszeresére fog növekedni.
(...)
A palliatív ellátás, ezen belül is a megfelelő fájdalomcsillapítás hiányának a következménye elsősorban nem a halálozások számának növekedése (az is), hanem az életük utolsó szakaszát élő emberek jelentős részét sújtó mérhetetlen, számokban kifejezhetetlen testi és lelki szenvedése. Magyarország az egy főre eső morfin ekvivalens egységben mért felhasználás alapján az Európai országok középmezőnyébe tartozik.
Az életvégi szakaszban élő, palliatív kezelést igénylő betegségben szenvedőknek nem csupán a fájdalom csillapítására van szükségük. Életünknek ebben az időszakában is méltóságban szeretnénk élni, biztonságra és szeretetre vágyunk. Tiszta testre és tiszta ruhára, gondoskodásra, szeretetteljes kapcsolatokra, érintésre, hangra, zenére, mentális stimulációkra.
Ezeket az igényeket csak a szükséges intézményekkel, infrastrukturális háttérrel, megfelelő szakértelemmel, tudatossággal, elkötelezettséggel, odaadással rendelkező orvosok, ápolók, családtagok, önkéntes segítők tudják kielégíteni.
