Radioizotópos daganatterápiák: a géppark állapotán (is) lenne mit javítani
Az előrehaladott állapotú, illetve áttétes prosztatarákos, valamint a gasztroentero-pankreatikus neuroendokrin tumorok (GAP-NET) kezelésében idehaza is egyre inkább teret nyernek a radioizotópos kezelések. A betegek túlélését meghosszabbító terápiák terjedésében nagy szerepe lenne a megfelelő gépparkkal ellátott újabb nukleáris medicina centrumok felállítának, különösen a diagnosztika területén.
Évente 300-500 GAP-NET (emésztőrendszerhez kötött) tumoros eset lehet idehaza, de a ritka betegségek csoportjába tartozó kór diagnosztizálása – más ritkákhoz hasonlóan – hosszan elhúzódhat, így 200-300 új beteget fedeznek fel egy évben Magyarországon. Minderről Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgató-helyettese beszélt azon a szerdai eseményen, ahol az is kiderült, az öt országos nukleáris medicina centrum – a négy egyetem illetve az Országos Onkológiai Intézet – gépparkját sikerült megújítani az utóbbi években. Ám az országban még számos helyen működtetnek olyan idős SPECT készülékeket, amelyek kora alapvetően határozza meg a vizsgálatok eredményességét, így azok elmaradnak az elvárhatótól.
A GAP-NET terápiájában alkalmazott radioizotópos kezelésekkel megállítható a tumor növekedése, így stabil betegséggé „szelídíthetőek” ezek a típusú rákok – foglalta össze az SE endokrinológus professzora. A nukleáris medicina szakorvos hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos a tumor természetének feltárása is, ami meghatározza annak kezelését.
A GAP-NET izotópterápiája a hazai irányelvek szerint jellemzően a 2-3. vonalban alkalmazott, tételes finanszírozás keretében elérhető kezelés, ami a betegek életét 5-10 évvel is meghosszabbíthatja – magyarázta Lakatos Péter. Megemlítette azt is, hogy a most folyó klinikai vizsgálatok arra irányulnak, lehet-e az első vonalban, még eredményesebben alkalmazni a terápiát. Vizsgálják azt is, hogy milyen hatékonysággal vethetőek be alfa sugárzó izotópok – a jelenleg használt béta sugárzók mellett –, amelyek ugyan csak néhány millimétert haladnak előre a tumorban, de roncsoló képességük rövid úton nagyobb.
Hosszabb túlélés, jobb életminőség prosztatarákban
A férfiak körében leggyakoribb daganatos megbetegedés a prosztatarák, amely 1400 életet követel évente – vázolta a hazai helyzetet Nyírády Péter, a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának dékánja, az Urológiai Klinika igazgató professzora, hozzátéve, hogy magasabb előfordulási gyakorisággal rendelkező országban kevesebben halnak meg prosztatarák miatt, mint Magyarországon. – Az eredményes gyógyítás kulcsa a korai felfedezés, amelyben döntő szerepe van a PSA-szűrésnek, hiszen a prosztataráknak sokáig tünetmentes, a panaszok megjelenése egyúttal már előrehaladott állapotot is jelez.
A prosztatarák terápiájában is egyre inkább előtérbe kerülnek a nukleáris gyógyszerek, amelyek segítségével olyan páciensek is stabil beteggé tehetők, akik néhány évtizede még nagyon rövid túléléssel számolhattak.
A férfiak körében leggyakoribb daganatos megbetegedés a prosztatarák, amely 1400 életet követel évente – vázolta a hazai helyzetet Nyírády Péter, a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának dékánja, az Urológiai Klinika igazgatója, hozzátéve, hogy magasabb előfordulási gyakorisággal rendelkező országban kevesebben halnak meg prosztatarák miatt, mint Magyarországon. – Az eredményes gyógyítás kulcsa a korai felfedezés, amelyben döntő szerepe van a PSA-szűrésnek, hiszen a prosztataráknak sokáig tünetmentes, a panaszok megjelenése egyúttal már előrehaladott állapotot is jelez – hangsúlyozta a professzor.
A metasztatikus prosztatarák terápiájában megjelenő radioligand-kezelések segítségével olyan páciensek is stabil beteggé tehetők, akik néhány évtizede még nagyon rövid túléléssel számolhattak. A betegség diagnosztikájában és kezelésében alkalmazott PSMA-alapú ligandok speciális molekulák, amelyek a PSMA antigénhez kötődve „célzórakétaként” juttatják el a radioaktív jelzőanyagot vagy a sugárterápiás hatóanyagot közvetlenül a prosztatarákos sejtekhez.
