Protézisműtét kevesebb vérrel

A csípőprotézisműtétek gyakori velejárója a műtét közbeni vérvesztés miatt fellépő posztoperatív anémia, ami megnyújtja a kórházi ápolás időtartamát, gátolja a rehabilitációt, és különösen a keringési betegségben szenvedőkre ró felesleges többletterhet.

A vérveszteség pótlására jelenleg többnyire homológ vértranszfúziót adnak, a vérpótlás e módja azonban fertőzések és folyadéktúlterhelés veszélyét rejti magában, és nem utolsósorban drága is.

A transzfúziós igény csökkentésére már korábban is alkalmaztak bizonyos szereket, többek között a tranexámsavat, de mind ez ideig nem vizsgálták a módszert specifikusan a csípőprotézis-beültetésekre vonatkoztatva. A Journal of Bone and Joint Surgery című lap adott hírt arról a kutatásról, melyben az anesztézia bevezetésével egyidejűleg 1 grammos adagban alkalmazott tranexámsav hatását vizsgálták a műtét utáni transzfúziós igény szempontjából.

Az eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a tranexámsavval kezelt betegek kevésbé szorultak posztoperatív vérpótlásra, miközben a mélyvénás trombózis gyakorisága nem nőtt. A tranexámsav kedvező hatása mind a korai posztoperatív időszakban fellépő vérzések, mind pedig a teljes vérvesztés szempontjából megmutatkozott, az intraoperatív vérveszteség mértékét azonban nem befolyásolta.

Tapasztalataik alapján a szerzők a vérvesztés csökkentésének költséghatékony módjaként javasolják a tranexámsav műtét előtti rutinszerű adását, mellyel a transzfúziós igény mérsékelhető, és számos posztoperatív szövődmény megelőzhető.

Dr. Simonfalvi Ildikó