Placebó, vagy valós hatás?

Az állami tulajdonú Közép- és Kelet-európai Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközpont Nonprofit Kft. bevonásával fogják megrendezni a közép- és kelet-európai országok és Kína egészségügyi miniszteri találkozóját. A rendezvényhez kapcsolódóan kiállítást is rendeznek, minderre pedig legfeljebb 430,54 millió forintot fognak elkölteni a költségvetésből, olvasható az 1070/2017. számú kormányhatározatban, amely azt is előírja, hogy az emberi erőforrások minisztere a nemzeti fejlesztési miniszter és a fenti kft. együttműködésével készítsen előterjesztést „az államközi megállapodás részét képező hagyományos kínai gyógyászati központ, intézmény felállításáról és elhelyezéséről”. Magyarul létre fog jönni egy költségvetésből fizetett, hagyományos kínai orvoslással foglalkozó hivatal, a magyar emberek adóforintjai egy részét pedig eztán a rinocéroszszarv és a feketemedve-epe impotenciagyógyító hatásának terjesztésére fogják költeni.

A nyugati kutatások sorra cáfolták a kínai gyógynövény-terápia hatásosságát az ekcéma, a reuma, a fejfájás, az emésztési és légzési panaszok, illetve az epilepszia, a HIV-fertőzöttség és az AIDS, valamint megannyi más betegség kezelésében. Egy számos betegséget átfogó összefoglaló tanulmány úgy találta, hogy a súlyos betegségekben szenvedők halálozási aránya nem változik akkor, ha a nyugati kezelés mellé kínai gyógynövényekkel is kezelik őket. Van azonban néhány pozitív példa is. A kínai orvoslásban gyakran alkalmazott kurkuma kurkumin nevű hatóanyaga valóban hatásos gyulladáscsökkentő és antioxidáns, illetve az immunrendszer működését módosító hatása is van. Ilyenformán számos betegség gyógyításában lehet hasznos a jövőben. A pozitívan zárult kutatások szinte elvesznek a sok negatív eredmény tengerében.

Pontosan ilyen eredményeket hoztak nagy általánosságban a talán legismertebb kínai gyógymód, az akupunktúra hatásosságával kapcsolatos kutatások is. Minthogy ez a legnépszerűbb kínai kezelés, több ezer kísérletet végeztek vele kapcsolatban, és egy részük azt találta, hogy az akupunktúra valóban hatásos a fájdalom csökkentésére. Ugyanakkor sok más vizsgálat ennek az ellenkezőjét mutatta ki. A legtöbb összefoglaló tanulmány az egymásnak ellentmondó eredményeket értékelve arra a következtetésre jut, hogy az akupunktúra (ahogy az összes többi kínai gyógymód) „hatásossága” a placebóeffektuson alapszik, tehát a nyugaton elfogadott orvostudományi metodika értelmében hatástalan. Ugyanakkor más, hasonlóan tekintélyes összefoglaló elemzések arra jutottak, hogy a tűvel való szurkálásnak igenis van némi mérsékelt fájdalomcsillapító hatása, de ez csak bizonyos típusú fájdalmakra igaz. De emellett azt is kiemelik kutatók, hogy ha nem megfelelően fertőtlenítik a tűket, azok kiválóan alkalmasak a legkülönfélébb, vérben tenyésző fertőzések átvitelére.

A sokféle kínai orvosi fogás közül talán még a köpölyözést érdemes kiemelni. Az eljárás lokális vérbőséget okoz, de semmi mást. Ennek ellenére a legkülönfélébb, akár halálos betegségek kezelésére is javasolják a kínai csodadoktorok. Az Amerikai Ráktársaság kénytelen volt a következő figyelmeztető közleményt közzétenni: „Az elérhető tudományos bizonyítékok nem támogatják azokat az állításokat, hogy a köpölyözésnek bármiféle jótékony egészségi hatása lenne.”

A Nature vezércikke szerint a hagyományos kínai gyógyászat „tele van áltudománnyal, és nincs mögötte racionális hatásmechanizmus. Ez lehet a legkézenfekvőbb oka annak, hogy a kínai orvoslás tanulmányozása nem eredményezett szinte semmilyen gyógymódot.”