Ombudsmani aggályok az élettársak joggyakorlásával kapcsolatban
Jelenleg az egészségügyi törvényben biztosított jogaikkal élni kívánó élettársak, valamint a joggyakorlásukban őket segíteni hivatott egészségügyi szolgáltatók is nehéz helyzetben vannak.
Az egészségügyi ellátás során súlyos problémát okoz a szolgáltatók számára, hogy a mai törvényi szabályozás bizonytalan értelmezése miatt nem egyértelmű a beteg közeli hozzátartozójának minősülő élettárs státuszának megállapítása és az ezen alapuló joggyakorlás. Székely László ombudsman vizsgálati jelentésében felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy az egészségügyről szóló törvény módosításával világos garanciális szabályokat írjanak elő az érzékeny helyzet rendezésére.
Egy panaszos beadványában az élettársa halálának körülményeivel, majd az egészségügyi intézmény eljárásával kapcsolatos aggályait osztotta meg az alapvető jogok biztosával. Az ombudsman a konkrét panaszügyön is túlmutató rendszerszintű problémát gyanított, ezért vizsgálatban elemezte, miként befolyásolja az egészségügyi ellátásokat az élettársi státusz megállapíthatósága. Kiderült, hogy a gyakorlatban jelentősek a problémák, a jogalkalmazók sokszor maguk is bizonytalanok.
Az egészségügyi törvény szerint az élettárs közeli hozzátartozó, akit számos jogosítvány illet meg, így joga van ahhoz is, hogy megismerje a társa egészségügyi adatait. Ennek kapcsán azonban az egészségügyi szolgáltatónak több feltétel megvalósulását is meg kell ítélnie: a konkrét panaszügyben végső soron azt, hogy élettárs-e az, aki hozzá fordult az egészségügyi dokumentáció megismerésének igényével.
A biztos jelentésében kiemeli, hogy már önmagában az is kérdéses, milyen fogalmat kell használni, mivel az egészségügyi törvény nem határozza meg, ki tekinthető élettársnak. A Polgári törvénykönyv szerint élettársi kapcsolat két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között áll fenn, akik közül egyik sem házas, egyiküknek sincs mással bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolata, és akik nem egyenes ági rokonok vagy testvérek. E feltételek teljes körű megítélése egy egészségügyi szolgáltató esetében nyilvánvalóan lehetetlen feladat. Jelenleg tehát az egészségügyi törvényben biztosított jogaikkal élni kívánó élettársak, valamint a joggyakorlásukban őket segíteni hivatott egészségügyi szolgáltatók egyaránt nehéz helyzetben vannak. Székely László ombudsman szerint ebben a helyzetben ma két megoldás lehetséges. Az első, hogy a beteg nyilatkozatra alkalmas állapotban megnevez élettársként valakit, akinek ekkor már csak a személyazonosságát kell ellenőrizni. A második, hogy ha az élettársi minőség nyilvántartással, közokiratban foglalt nyilatkozat alapján vélelmezett. Minden más esetben kérdéses, hogy milyen feltételek fennállása esetén lehet hitelt érdemlően valószínűsíteni az élettársi kapcsolat fennállását. Emiatt viszont nem egységes az egészségügyi szolgáltatók gyakorlata, valamint belső szabályozása – tárta fel az alapjogi biztos vizsgálata. Előfordul, hogy az élettárs nyilatkozatát elfogadják, nyilatkoztatják az elhunyt törvényes képviselőjét, gyermekét, lakcímkártyát, közüzemi számlát kérnek vagy a szomszédok nyilatkozatát kérik. Így az egészségügyi állapotra vonatkozó különleges adatok más és más feltételek mellett juthatnak harmadik személy birtokába.
Az alapvető jogok biztosa hangsúlyozta, hogy az állam jogvédelmi kötelezettsége egyértelműen kiterjed az egészségügyi ellátásra szoruló személyek jogainak védelmére. Ebbe beletartozik, hogy a jogalkotónak garanciális szabályok nyomán világos iránymutatást kell adnia arról, kinek és milyen feltételek esetén van joga és lehetősége a beteg vagy az elhunyt személy egészségügyi ellátásával kapcsolatos adatok megismerésére. A házassággal vagy a bejegyzett élettársi kapcsolattal szemben az élettársi kapcsolat igazolása ugyanis a mai gyakorlatban eleve komoly nehézséget jelent, különösen olyan helyzetekben, amelyekben gyors döntés szükséges, amikor nincs idő a valószínűsítés hosszas eljárására - és az egészségügyi ellátás éppen ilyen eset.
Székely László ombudsman megállapította, hogy az érintettek alapvető jogait, valamint a jogbiztonság követelményét sérti, hogy megfelelő szabályozás hiányában az egészségügyi szolgáltatók számára nem egyértelmű, milyen eljárásrendben és milyen feltételek fennállásakor adhatnak információkat, engedhetik meg a jogok gyakorlását a magát a beteg élettársaként megjelölő személynek. A biztos a helyzet mielőbbi jogi rendezése érdekében ezért felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket olyan törvényi szabályozás megalkotása érdekében, amely az egészségügyi ellátások területén lehetővé teszi az élettárs státuszának egyértelmű meghatározását.
