Molnár Zsolt vezeti az SE Intenzív Terápiás Klinikáját
Molnár Zsolt lett az idén létrehozott Intenzív Terápiás Klinika új igazgatója, egyben a január elejével megalakított Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék vezetője a Semmelweis Egyetemen.
A Semmelweis Egyetem ma Magyarországon a legfontosabb utánpótlásképző központ, és bár a graduális képzés nagyon jól működik, az anesztéziás és intenzív terápiás szakorvosképzésen változtatni kell annak érdekében, hogy a képzés öt éve alatt a jelöltek a szakma összes vertikumába garantáltan olyan betekintést kapjanak, hogy a későbbiekben szakorvosként magabiztosan helyt tudjanak állni az életben. Ehhez a betegellátás minden szintjén – nemcsak az intenzív terápiában, de a Szenátus tavaly júniusi döntésével létrehozott Aneszteziológiai és Perioperatív Betegellátó Intézettel együttműködve az aneszteziológia terén is – egységesíteni kell az alapokat – mondta Molnár Zsolt, a 2024. január elsejével létrejött Intenzív Terápiás Klinika (ITK) újonnan kinevezett igazgatója.
Úgy véli, hogy a magas szintű betegellátás fogja garantálni a magas színvonalú utánpótlás-nevelést, tehát a szakorvosképzést, ehhez pedig szükséges a hasonló nívójú oktatás és kutatás is. Ez olyan motiváló munkahelyi és képzési közösséget teremt, ami a pályakezdők mellett a klinikán dolgozóknak is pályán megtartó erőt jelent – jelentette ki Molnár Zsolt, akit 2024. február elsejével az Egészségügyi Szakmai Kollégium Aneszteziológia és intenzív terápia tagozata elnökének is kinevezte a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára.
Az orvos-ápoló-beteg együttműködés elősegítése érdekében január eleje óta is számos változás indult el a klinika napi működésében: az intenzíves szakápolók tudását és tapasztalatát kihasználva szeretnék őket jobban bevonni a vizitekbe, és nagyobb mozgásteret kapnak a betegágy melletti munkában. „Tekintve, hogy ez az ápolói csapat közreműködik a művese kezelésekben is, szeretném növelni a létszámot annak érdekében, hogy megvalósítható legyen az egy ápoló két beteg arány az osztályon. Ehhez az egyetem vezetése minden támogatást megad, ahogyan a szakorvosok körének bővítéséhez is” – mondta Molnár Zsolt hozzátéve, hogy folyamatos az érdeklődés a PhD-képzésekben is jártas, külföldi tapasztalatokkal rendelkező orvosok részéről.
Az Intenzív Terápiás Klinika működésének sajátossága, hogy a Központi Intenzív Osztály mellett az egyes klinikákhoz tartozó több kisebb intenzív osztály is a felügyelete alá tartozik. „A széttagoltság ugyan nehezíti, de egyáltalán nem zárja ki a szoros együttműködés lehetőségét, és bár az egyes részlegeknek megvan a speciális figyelmet igénylő beteganyaga, az alapok egységesítése jó kiindulási pont ehhez” – hangsúlyozta az igazgató. Egységesíteni kell a minimális monitorozási igényeket, a betegfektetési/ápolási koncepciót, az infekciókontrollt, a betegek szeméremérzetét biztosító eszközök meglétét, a hozzátartozók lehetőségeihez, igényeihez igazodó korlátlan látogatás engedélyezését. Ez utóbbi segíti a hozzátartozók hatékonyabb tájékoztatását, hiszen több idő jut rájuk napközben, és erre kialakítunk elkülönített konzultációs helységeket is, ami erősíti a bizalmat az osztály iránt – részletezte Molnár Zsolt.
Az igazgató a szakorvosképzésben olyan strukturált és szervezett, rendszeres oktatási modellt szeretne kialakítani, amely a tanfolyamokon való részvételen túl a betegágy melletti mindennapi munka aktív részeseivé is teszi a rezidenseket.
„Sokszor szembesültem a pályafutásom alatt azzal, hogy nagyon sok szakorvos úgy viszonyul a nehezen megszerzett tudásához, hogy »a tudás hatalom, ezért nem adom«. Ez nem jó, ezért én arra ösztönzöm a munkatársaimat, hogy a jelöltek tudásának folyamatos tesztelése helyett szolgálattal és alázattal adják át amit tudnak, a hétköznapokban is. Szerencsére nagyon sok kiváló oktatónk van az intézetben, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy ez nem fog nehézséget okozni” – jegyezte meg az igazgató.
Emellett hosszabb távon erősíteni szeretném a kutatási tevékenységet is, részben azzal, hogy az érdeklődő rezidenseket, PhD-hallgatókat bevonjuk a Transzlációs Medicina Központ képzéseibe. Ennek segítségével a tudomány nyelvének, a kutatási módszertanoknak a mélyreható elsajátítása után akár a saját, betegágy mellett felmerülő kutatási kérdéseiket is meg tudják válaszolni, hozzájárulva a szakterület fejlődéséhez és a betegellátás színvonalának javításához is – mondta Molnár Zsolt. Szeretne a sebészeti szakmákkal szoros kollaborációban egy egységes betegellátási koncepciót kialakítani, amelybe az egyetemi klinikán már eddig is egyedülállóan jól végzett tevékenységek mellett beépülnek a legújabb tudományos kutatások eredményei is. Folytatná a tudományos és a PhD-oktatói pályája során a kutatási érdeklődése fókuszában álló területeken – mint a személyre szabott folyadékterápia, a személyre szabott keringéstámogatás és infekciókezelés, a lélegeztetés, valamint a magas rizikójú sebészeti betegek átsegítése a beavatkozáson – végzett kutatásokat is, beemelve az eddig elért eredményeket a betegágy melletti napi gyakorlatba.
„Ennek megvalósítása nem is elsősorban eszközoldalról jelent kihívást, mivel nagyon jó az osztály felszereltsége, hanem a tervezett klinikai vizsgálatok elindításához szükséges humánerőforrás biztosítása terén, bár az informatikát és statisztikát illetően vannak biztató folyamatok a Transzlációs Medicina Központtal való szorosabb együttműködés révén” – mondta Molnár Zsolt. Úgy véli, hamarosan a betegellátás, az oktatás és a kutatás terén is sikerül a klinikának és a tanszéknek olyan eredményeket produkálni, amelyek vonzerőt jelentenek a humánerőforrás szempontjából is, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy a Semmelweis Egyetem a világ vezető felsőoktatási intézményei közé kerüljön. „Hosszabb távon pedig szeretném elérni azt is, hogy nemcsak Magyarországon, de a határokon túl is – akár Nyugat-Európában is –, követendő példa legyen az az aneszteziológia és intenzív terápia, ami a Semmelweis Egyetemen létrejön – tette hozzá.
„Huszonöt éve az a vízióm, és minden munkahelyemen igyekeztem is megvalósítani, hogy »nemzetközi standardokat Magyarországra, és Magyarországot a nemzetközi standardok alakításába« azaz, hogy minél előbb ültessük át a legújabb tudományos eredményeket a napi gyakorlatba, mindemellett pedig olyan minőségű klinikai vizsgálatokkal járuljunk hozzá az orvostudomány fejlődéséhez, amelyekből új nemzetközi standardokat hoznak létre” – mondta. Szavai szerint egész pályafutását meghatározta, hogy miután 1988-ban doktorrá avatták Pécsett, állást kapott az ottani Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikán, majd pedig az, hogy megtapasztalta a brit szakorvosképzés és egészségügy sajátosságait. A szakvizsgáját ugyan Magyarországon tette le 1994-ben, egy évvel később megszerezte az EDAIC minősítést is, majd visszatért Angliába, és egészen 1997-ig a North West Region UK orvosa volt. Hazatérése után, mind a pécsi intenzív osztály főosztályvezetőjeként, mind pedig később a szegedi egyetemen, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet vezetőjeként igyekezett a magyar gyakorlatba átültetni a megszerzett tapasztalatait. Szavai szerint mindig is arra kereste a választ, hogy mi a legjobb a betegnek.
Mindezek ösztönözték arra is, hogy bár 2019-2024 között félállásban a CytoSorbents orvosigazgatója is volt, csatlakozzék az akkor alakuló Pécsi Transzlációs Medicina Intézethez is, majd pedig 2021-től a Semmelweis Egyetem Transzlációs és Medicina Központjához. És bár továbbra is fontosnak tartja az új kutatási eredményeket, és azok mielőbbi gyakorlati hasznosítását, hiányzott számára a betegellátás is, részben ezért, részben pedig a szakorvos és PhD-képzés fejlesztésével kapcsolatos elképzelései megvalósítására kapott lehetőség miatt vállalta el az új megbízását.
