Mindenki számára elérhető méhnyakrák elleni védőoltást!

A szlogennek megfelelően a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a GlaxoSmithKline példát mutatott az összefogásra, és 300 rászoruló kislány számára ajánlott fel méhnyakrák elleni védőoltást. A gyerekek a 2010-ben katasztrófát szenvedett két régió, Miskolc és környékén (árvíz sújtotta részek), valamint a vörösiszap katasztrófa településeinek egyikén (Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely) laknak.

A GlaxoSmithKline állami finanszírozást szeretne a méhnyakrák elleni oltásra

A méhnyakrák ma még mindig a második leggyakoribb halálok a 45 év alatti nők között Európában, noha létezik ellene védőoltás, sőt a vakcina és a szűrés együttes alkalmazásával kivédhető ez a betegség. "Éppen ezért nagyon fontos a figyelemfelhívás, hogy a méhnyakrák megelőzhető, és lényeges lenne az is, hogy a védőoltás mindenki számára elérhető legyen!" - írják a rendezvény szervezői közleményükben.

A védőoltást gyártó cég vezetője szerint a legkedvezőbb megoldás az lenne, ha a méhnyakrák elleni vakcina állami finanszírozásban részesülne, és ingyenes lenne legalább egy korosztály számára. "Ez jelentené a legfontosabb lépést azon cél irányába, hogy minél több magyar lány és nő védett legyen a méhnyakrák ellen." – mondta Leitner György.

"Olyan családok számára válik így elérhetővé a védőoltás, akik nemcsak hogy nehéz körülmények között élnek a mindennapokban, de a tavalyi év katasztrófái különösen is megviselték életüket." – mondta Lehel László a Segélyszervezet elnök-igazgatója a védőoltás-adomány átvételekor. A vörösiszap sújtotta településeken kevesen engedhetnék meg magunknak e fontos védőoltás beadatását, s a felkeresett családok kivétel nélkül örömmel fogadták a rendkívüli lehetőséget - tette hozzá Délceg Lászlóné, Devecser körzet védőnői szolgálatának vezetője.

A V. Európai Méhnyakrák Megelőzési Hétről

Az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét egy nemzetközi kezdeményezés, amely immár ötödik éve került megrendezésre azzal a céllal, hogy felhívja a lakosság, a szakma és a döntéshozók figyelmét arra, hogy ma már egyetlen nőnek sem kellene méhnyakrákban meghalnia, hiszen ez a rosszindulatú danatos betegség ma már védőoltással és rendszeres szűréssel megelőzhető. Az európai országokban megrendezésre került programsorozat valódi párbeszéd a méhnyakrákról az egészségügyi dolgozók, a nőgyógyászok, a politikusok, a média és a közvélemény körében. Emellett olyan programokkal kívánja az Európai Méhnyakrák Szövetség felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára, mint az ingyenes szűrések, online aláírásgyűjtés vagy ingyenes telefonvonal, ahol a betegséggel kapcsolatban kérdéseket lehet feltenni.

A méhnyakrák - A világon évente 270 ezer, Magyarországon hetente 9 nő hal meg

A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A fertőzés nagyon gyakori: becslések szerint a szexuális életet élő nők több mint 80 százaléka megfertőződik a vírussal valamikor az élete során. A HPV fertőzés azonban nem egyenlő a méhnyakrák kialakulásával. A legtöbb HPV-fertőzés 12-18 hónap alatt megszűnik a szervezet természetes immunvédekezése következtében. A tartós fertőzések azonban tünetmentesen, hosszú évek alatt méhnyakrák kialakulásához vezethenek. Egy korábban átvészelt HPV-fertőzés után nem alakul ki megfelelő védettség, így a nők életük során többször is megfertőződhetnek HPV-vel.

A méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében Európában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a méhnyakrák évente 270.000 nő halálát okozza világszerte, az új méhnyakrákos betegek számát pedig évi 500.000-re becsülik. Európában mintegy 30.000 nő veszti életét a súlyos betegségben évente, azaz minden 18. percben meghal egy nő méhnyakrákban, illetve minden esztendőben 60.000 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak. Magyarországon az Európai Unió viszonylatában is súlyos a helyzet. Hazánkban tavaly több, mint 400 nő halt meg a betegségben, pedig ha időben felfedezik, akkor ezek az esetek gyógyíthatók lettek volna.

Az OEP még ez útiköltséget is téríti mégsem mennek a nők szűrésre

Magyarországon a lakosság védőoltási és szűrési hajlandósága messze elmarad a nyugat-európai átlagtól. A szervezett szűréseken a behívott nők 6-6,5 százaléka vesz részt évente, annak ellenére, hogy a vizsgálat fájdalommentes és Európában szinte egyedülállóan térítésmentes, továbbá az útiköltséget is visszatéríti az OEP. Hazánkban hetente 9 nő meghal méhnyakrákban, míg az észak- és nyugat-európai országokban csak évi néhány ilyen haláleset történik.

A védőoltás és a szűrés

A méhnyakrák-megelőzés első lépése lehet, hogy védőoltással megelőzzük a betegségért felelős HPV-fertőzést. Az oltóanyag megakadályozza a HPV leggyakoribb rákkeltő típusai által kiváltott, esetlegesen méhnyakrákot okozó fertőzés kialakulását. A teljes oltási sor három adagból áll, az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie. A védőoltások receptkötelesek, de bármelyik orvos felírhatja. Az oltás a méhnyakrákok nagy többségét képes kivédeni, nem véd minden egyes rákkeltő HPV törzs ellen, ezért a rendszeres szűrést az oltás után is folytatni kell.

A szűrővizsgálat a kóros elváltozások, rákmegelőző állapotok felfedezését teszi lehetővé. Sajnos az elváltozások 20 százaléka a szűrés során nem kerül felfedezésre.

A védőoltás és a rendszeres szűrés együttes alkalmazása biztosítja a leghatékonyabb védelmet a méhnyakrák ellen.